Zrínyi Ilona, mint magánember
Zrínyi Ilonáról az iskolában főként abból a szempontból tanultunk, hogy mi mindent vitt véghez a politikában. Arról kevesebbet tudunk, hogy milyen volt magánemberként: anyaként, feleségként, egyszerű asszonyként.
A nagy Zrínyik örököse
A születési dátumát nem tudjuk pontosan, nagy valószínűséggel 1643-ban született Zrínyi Péter és Frangepán Katalin gyermekeként. A család Ozaly várában élt, a kis Ilona négy nyelv szavait kapta útravalóul. Családjukban beszéltek magyarul, horvátul, olaszul és németül. Egy gyönyörűen berendezett palotában nevelkedett: az ablakokat üveg fedte, a falakat kárpit, a padlót török szőnyegek borították, a meleget színes csempékkel fedett kályhák adták. A kislány nevelését tehetséges édesanyja irányította, akinek meggyőződése volt, hogy fontos a lányok gondos neveltetése, hiszen rajtuk múlik, hogy milyen lesz a következő férfi generáció: a politikusok, katonák, államférfiak. Így elengedhetetlen követelmény volt, hogy a kis Ilona megtanuljon írni, olvasni, de lovagolt, solymászott, zenét és éneket is tanult. Látta azt is, hogy a gyakran távol lévő apja helyett édesanyja miként irányítja a gazdaságot, hogyan tárgyal a kereskedőkkel, fogadja a követeket, vendégeket, miként vezeti az udvari életet.
Ilona a kertet különösen szerette. Ekkor sajátíthatta el az illatos füvek, virágok ismeretét. Később bárhol is lakott, kertet hozott létre, még a gyerekeit is megtanította a kertészkedésre. A gyógyító növények ismeretének nagy hasznát vette később: Sárospatakon sokan fordultak hozzá bajaikkal, Munkácson sebesülteket ápolt, Törökországban pedig a férjét gyógyította.
Óriási hatással volt rá a nagybátyja, Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem szerzője. Az eposzból már kislányként megtanulta, mi a feladata egy várkapitánynak, hogy egy ostromlott várban miként kell fenntartani a bátorságot. Nagy hasznát vette ennek a tudásnak Munkács ostroma során.
Ozaly vára
I. Rákóczi Ferenc felesége
A korban szokásoshoz képest egy kicsit későn ment férjhez: 22 éves korában. A vőlegény, I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem. Házasságukkal Horvátország és Erdély két legtekintélyesebb családja egyesül – főként politikai célokkal. A menyasszony édesapjával és húgával érkezik a fejedelmi menyegzőre. Vőlegénye arany színre festett üveges hintóval várta, ami akkor olyan luxusnak számított mint manapság egy Rolls-Royce. Az ifjú pár Sárospatakon rendezte be közös otthonát. Rákóczi udvartartását fejedelmi fény és gazdagság jellemezte, ugyanakkor a fiatalasszony pénzzel nem mérhetően értékes személyiséget hozott magával. Egész életében a derűs, mediterrán mentalitás jellemezte: szenvedélyes készség az élet örömeire, életvidám nyitottság a környezetére. Mély és erős hittel gyakorolta katolikus vallását. Intellektusa, sokoldalúsága, bátorsága valóban kiemelte őt környezetéből. Kortársai csodálták lelki erejét, mellyel képes volt elviselni élete nem mindennapi megpróbáltatásait.
Fiatalasszonyként ismét rengeteg tanulnivaló várt rá. Hozzá kellett szoknia, hogy fejedelemasszonynak szólítják, meg kellett ismernie a hatalmas Rákóczi uradalmat, a birtokokat igazgató intézőket, vincelléreket, szolgáló emberek sorát. Itt értenie kellett németül, lengyelül, ruszinul. És valahogy ki kellett jönnie anyósával, Báthory Zsófiával.
1667-ben megszületett első fia, György, aki sajnos csak pár hónapot élt. Házasságának első éveiben szerveződött a Wesselényi-felkelés, amelyben Ilona apja, Zrínyi Péter is aktívan részt vett. A bécsi udvar lecsapott a szervezkedőkre, a vezetőket börtönbe küldte, Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet lefejezték. I. Rákóczi Ferenc életét anyja, Báthory Zsófia csak hosszas alkudozással és kemény összegek fizetésével tudta megmenteni. A Zrínyi család horvátországi otthona megsemmisült, Ilona anyját Grazba vitték, kishúgát a klagenfurti apácakolostorban helyezték el. Ilona egész további életét meghatározta, ami történt: felmérhetetlenül nagy csapás érte. Udvarában még évek múlva is beszélték, hogy álmában fej nélkül látta édesapját. Nyilván lelkiállapota és elfojtott bántata következtében első kisfia halála után öt évig Ilona nem esett teherbe. 1672-ben azonban egy egészséges kislánynak, Juliannának adott életet, 1676-ban pedig megszületett a régen várt fiú, Ferenc. Az örömbe ezúttal is bánat vegyült: pár hónappal később meghalt Ilona férje, I. Rákóczi Ferenc.
A kis II. Rákóczi Ferenc
A Rákóczi-uradalom élén
A 33 éves asszonyra másfél millió hold birtok, két gyermek jogainak, vagyonának védelme és felnevelése szakadt. Ráadásul már nincsenek közeli családtagjai sem, akik támogathatnák. Teendőinek száma végeláthatatlan. Kezelnie kellett a család adósságait, irányítani az uradalmak jószágkormányzóit, a várak őrségeit, az udvart, foglalkozni Sáros vármegye ügyeivel, hiszen ő lett a megye főispánja. Főemberek, jogászok sokaságával levelezett, jobbágypanaszokat orvosolt. Élete nagy nyilvánosság előtt zajlott. Különleges helyzete, családi múltja, izgató személyisége egyaránt figyelmet ébresztett. Beszéltek róla Európa nagyobb városaiban.
Thököly Imre felesége
Ilona 1682-ben ment feleségül a nála sokkal fiatalabb evangélikus Thököly Imréhez. A házasságra ezúttal is politikai okok miatt került sor: Zrínyi Ilona gyermekei érdekeit kívánta biztosítani. Levelezésükből viszont kiderül, hogy mély szerelem fűzte őket össze. Ilona asszony 1683-ban, negyvenévesen egy kisfiúnak adott életet, aki alig több mint hat hetet élt. Legfiatalabb gyermeke halála után még jobban féltette első házasságából származó gyerekeit. Mégis bele kellett egyeznie, hogy a hétesztendős kisfiát (II. Rákóczi Ferencet) Thökölyvel hadba engedje. A korban általános szokás volt, hogy a főúri családok 8-10 éves fiai távoli udvarokban nevelkednek. Ilona asszony fiát hűséges embereivel engedte hadba. A későbbi fejedelem azt írta erről, hogy a tábori élet javára vált, megedződött.
A várvédő asszony
Később Thökölyt a török fogságba vetette, a császári csapatok Munkács várát akarták elfoglalni. Zrínyi Ilona több mint két éven át védte a várat, gyermekei örökségét. Ráadásul az ostrom közben várandós volt, Mindez nem akadályozta abban, hogy körbejárja az ostromlott vár falait, sebesülteket ápoljon, gondoskodjon gyermekei neveléséről. A várat védő asszony ekkor már európai híresség, nevét mindenki ismeri. Európa legbátrabb asszonyának nevezik. Végül kénytelen feladni a várat, és megegyezést köt a császáriakkal: szabadon elhagyhatják a várat, minden javaikat elvihetik, birtokaikat visszakapják, Ilona gyermekeivel szabadon élhet. A császár nem tartotta be a szavát. A Bécsbe érkező asszonyt gyakorlatilag elfogták, gyermekeit elvették. Juliannát kolostorba dugták, Ferencet jezsuita gimnáziumba vitték. Ilona soha többé nem látta a fiát. Amikor később elhagyta Bécset, még elbúcsúzni sem engedték. Ilona végül rabcserével szabadult, így elhagyhatta a császárvárost, és csatlakozhatott férjéhez Törökországban. Szállásukat először Pozsarevácban jelölték ki, és gyakorlatilag török segélyből éltek. A karlócai békében a Habsburgok egyik kikötése volt, hogy a még mindig veszélyesnek tartott Thökölyt és feleségét a törökök költöztessék a határtól még távolabbra. Így kerültek át Ázsiába, Nikomédia városába. Ilona asszony gondosan ápolta betegeskedő férjét, ám végül ő halt meg előbb, 1703-ban.
Forrás: R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona “Európa legbátrabb asszonya”