Nagyon kevesen tudják, hogy 1945 után Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a háború során árván, félárván maradt rászoruló gyerekek számára otthonokat hozott létre, ahol a lakók igazi, demokratikus elvek alapján működő gyerekköztársaságot hoztak létre.
1944 tavaszán, nyarán a teljes vidéki magyar zsidóságot Auschwitz-Birkenauba szállították, majd nagy részüket az érkezést követő napokban elgázosították. De ki a felelős a közel félmillió magyar zsidó kiadásáért? Vajon miért döntött úgy Horthy, hogy a budapesti zsidóságot mégsem engedi deportálni?
1944 júniusától kezdve a budapesti zsidókat ún. csillagos házakba, majd később a gettóba költöztették. A korszak túlélői (akik akkoriban gyerekek voltak) arról mesélnek, hogy amennyire lehetett, próbálták hasznosan tölteni az idejüket.
Rendkívül izgalmas azon agyalni, hogy valójában kik, milyen csoportok, hálózatok, titkos társaságok irányítják a háttérből a világot. Szuper érzés bennfentesnek, a titkos események tudójának lenni. A kérdés csak az, hogy igazunk van-e, a tények alátámasztják-e az összeesküvés-elméleteinket. Bár a legtöbb konteó-hívő számára ez teljesen mellékes.
A II. világháború végnapjaiban a németek és a nyilasok szorosan együttműködve pakolták különféle járművekre a magyar üzemek, gyárak felszerelését, a műkincseket, a Nemzeti Bank és az elhurcolt, gettóba kényszerített zsidóság vagyonát. Fejvesztve csomagoltak, és ezerszámra küldték a vasúti vagonokat, teherautókat magyar vagyonnal megrakodva nyugatra. A legtöbb jármű Ausztriában, Németországban akadt el, amikor a szovjetek vagy nyugati szövetségeseik lefoglalták ezeket. A háború után évtizedekig tartó küzdelem volt, hogy az elhurcolt javak egy részét visszaszerezze a magyar állam.
Köztudott, hogy Raoul Wallenberg, svéd követségi titkár zsidók ezreinek az életét mentette meg Budapesten 1944-45-ben. Arról viszont keveset tudunk, hogy miért és hogyan került szovjet fogságba, és halt meg egy orosz börtönben a háború után.
A jeruzsálemi templom és később annak a helye évezredek óta szenvedélyes érzelmeket vált ki a három nagy világvallás követőiből. Szent hely ez a zsidók, keresztények és muszlimok számára is. Bár fizikai értelemben már nem létezik, még így is nagy viharokat kavar. Mi a titka a helynek?
1944 előtt a zárt közösségekben élő zsidók többsége nagy gondot fordított a kóser étkezésre. De vajon mi számított kóser táplálkozásnak egy hitét gyakorló zsidó számára?
A mikve, a zsidók rituális fürdője a nem zsidó lakosság számára mindig valami különleges, titokzatos világnak tűnt, mivel erről nem tudtak semmit. A vallási szabályok szerint keresztények oda nem léphettek be, a zsidók pedig általában nem beszéltek arról, hogy mi történik ott. Kukkantsunk be egy kicsit az elzárt falak közé, nézzük meg, hogyan használták a mikvét a zsidók a 19-20. században!
A húsvéti ünnepkör kapcsán újra meg újra felvetődik a kérdés: Jézus tényleg létezett? Valóban volt egy olyan történeti személy, aki Palesztina földjét járva tanított, keresztre feszítették és feltámadt? Mi a történeti valóság?