A filmek, regények alapján azt gondolhatjuk, hogy udvarhölgynek lenni buli volt: az ember lánya szép ruhákban pompázott, elcsacsogott a királyi fenségekkel, és nagyokat mulatott az udvari bálokon. A valóság nem volt ennyire fényes.
Nyakunkon a nyár, és vele együtt az utazások szezonja. De vajon hogyan utaztak magyar eleink a 15. században? Útra keltek ők is a meleg beköszöntével? Akadt olyan ember, aki feltarisznyázta magát, hogy idegen országokat látogasson?
Nem kell XXI. századi celebnek lenni ahhoz, hogy az ember szexuális életéről pletykáljon fél Európa. A XVIII. században ehhez bőven elég volt Franciaország trónörökösének lenni. XVI. Lajos és Mária Antoinette szexuális élete házasságuk első pár évében közbeszéd tárgya volt - ugyanis állítólag képtelenek voltak elhálni a házasságukat.
Sajnos a királyi származás a legkevésbé sem óv és óvott meg soha senkit attól, hogy ne érje testi-lelki bántás gyerekkorában. Különösen sanyarú sors jutott osztályrészül szegény II. Frigyes porosz királynak gyermekkorában. Apja, I. Frigyes Vilmos, a Káplárkirály inkább tekintette a trónörököst az alattvalójának mint a fiának, és mindent elkövetett, hogy a művészi hajlamú fiúból igazi katonát neveljen.
XIII. Lajos terméketlen házassága a spanyol infánsnővel, Ausztriai Annával.
Annál rosszabb nem is történhet egy országgal, mint hogy egy őrült irányítsa. Márpedig a történelem során nem ritka, hogy elmebajos őrültek kerültek egy-egy ország élére. Különösen gyakori volt ez az egymással keresztbe-kasul házasodó rokonságban lévő európai dinasztiákkal.
A szultáni háremek világa általában megmozgatja a fantáziánkat. Azt képzeljük, hogy itt gyönyörű nők éltek luxus körülmények között, a szultán ki-be járkált, és kedvére válogatott a csábos, átlátszó ruhájú hölgyek közül. A valóság azonban ezúttal is szürkébb mint a fantáziánk.
A Napkirály idején a külső – legalábbis a kiváltságosoknál – a jó modor jele volt. Éppen ezért minden magára valamit is adó úriember és úriasszony igyekezett a kor divatjának megfelelően krétafehér arcbőrt „előállítani”, és igazi haj híján rizsporos paróka-loknikat viselni.
Párizs a maga 500 ezer lakosával ekkoriban Európa legnagyobb városa. Az először idelátogató falusiak megdöbbennek az utcán nyüzsgő sokaságtól. Ezt a rengeteg embert el is kellett szállásolni valahol…
Amikor múzeumba, kastélyba látogatunk, felmerülhet bennünk, hogyan és min aludtak a korabeli emberek. Miben aludtak? Milyen párnát, takarót, matracot használtak? Kukkantsunk most be egy kicsit a középkori uralkodók hálószobájába!