kereszténység
A katolikus egyház kezdetektől óvta a dogmái tisztaságát az eretnekek tévtanításával szemben. Ha valaki ezekkel a tanokkal mégsem értett egyet, akkor eretneknek bélyegezték, és pillanatokon belül az inkvizíció karmaiban találta magát. Akit pedig egyszer is meglegyintett az eretnekség vádja, egész életében viselte ennek következményeit. És ez volt a jobbik eset. Rosszabb esetben szörnyű kínzási módszerekkel kicsikarták belőle a vallomást, és elevenen égették meg. Mindezt azért, hogy a halhatatlan lelkét megmentsék...
A papirusztekercses "könyvek" után a kódexek megjelenése kábé akkora újítás volt mint a digitális adatrögzítés megjelenése a 20. században. De vajon kik és hogyan készítették ezeket a gyönyörűen illusztrált, vaskos, nehéz és rettenetesen drága könyveket?
Jézus történetét jól ismerjük a Bibliából és az életét bemutató filmekből. De vajon a történettudomány igazolja az evangéliumok beszámolóit? Ki volt valójában Pilátus, és tényleg sötétségbe borult a világ Jézus halálának napján?
Íme négy kevésbé ismert tény a húsvéti ünnepkörről.
Ma már a világ legtermészetesebb dolga számunkra, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. Ám a korai keresztény egyház az első néhány században egyáltalán nem tartotta számon ezt az ünnepet. Nekik Jézus feltámadása, a húsvét számított, Jézus születéséről semmit sem tudtak. De akkor vajon mi késztette a katolikus egyházat arra, hogy egy új, addig számon sem tartott dolgot ünnepeljenek?
Húsvét közeledtével egyértelműnek vesszük, hogy mindent tudunk a keresztények legnagyobb ünnepéről. De vajon tényleg így van? Azt például tudod, hogy miért feszítették keresztre Jézust? Milyen indokokkal és kik mondták ki a halálos ítéletet? Kevesen tudják például, hogy Jézus elítélése igazi koncepciós per volt.
Szilveszter estéjén a nagy pezsgőzős vidámságban eszünkbe se jut, hogy ezen a napon a keresztény egyház egyik szentjének a neve napját is ünnepeljük: I. Szent Szilveszterét. Szilveszter pápa Nagy Konstantin kortársa volt, és egészen elképesztő történeket meséltek róla évszázadokon keresztül.
Nagy Heródes, aki őrülten féltette a trónját a trónkövetelőktől, ezért sorra kivégeztette a családja tagjait.
A kereszténység kezdete óta képek, festmények ezrei születettek, amelyek a Megváltó születését ábrázolják. A sablon szerint a helyszín általában egy istálló vagy egy barlang. Állandó kellékek az állatok, a jászol és a pásztorok. De vajon mit mond erről a történetírás?
Unalomig ismerjük a karácsonyi sztorit a kis Jézussal, a betlehemi jászollal, a pásztorokkal és a három királlyal. Nézzünk most a klisék mögé, és vizsgáljuk meg, mit mondanak a régészek, történészek a témáról. Miért éppen Betlehemben született a kisded? És vajon melyik Betlehemben?
Az apácazárdák az elfojtott vágyak, szenvedélyek melegágyai lehetnek. Vagy ahogy a középkorban fogalmaztak: a lakóikat időnként megszállja az ördög. Így történt ez az 1620-as években egy kis francia kolostor lakóival is.