Szőrös hableány, tudós ló és brazil csodapók a Városligetben – mulatságok a Monarchia idején
Vagyoni helyzettől függetlenül, ha a pesti polgár mulatságra vágyott a Monarchia időszakában, kisétált, kikocsizott a Városligetbe. Forgott egyet a körhintán, korcsolyázott, kiállítást látogatott, cirkuszba vagy színházba ment, élvezte a Vurstli sokszínű forgatagát, vagy egyszerűen csak beült egy kedves vendéglőbe, ivott egy jó sört, esetleg megkóstolta Gerbeaud-ék isteni kuglerét, és közben hallgatta, ahogy a kávéház zenekara fújja a keringőt. A Liget város volt a városban, ahol társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki talált magának mulatságot.
Forrás: http://www.vajdahunyadcastle.com
A Városliget már a kiegyezést megelőzően is a pestiek kedvenc kirándulóhelye volt: igazából az egyetlen hely, ahová nyaranta hosszabb utazás nélkül el lehetett menekülni a tikkasztó meleg elől. A kiegyezést követően azonban gyors tempóban újabb és újabb létesítmények emelkedtek a Ligetben, amit a milleniumi ünnepségek még inkább felgyorsítottak.
Kijutni a Ligetbe
1876-tól az Andrássy út (akkoriban Sugárút) lett a Ligetbe irányuló közlekedés meghatározó útvonala. A főváros első tömegközlekedési eszköze, az omnibusz már 1832-től hozta-vitte az utasokat. A kötöttpályás közlekedés első képviselője a lóvasút volt, amely az 1880-as években indult, de hamarosan villamosokra cserélték a ló vontatta kocsikat. A millenium évében pedig megindult a kontinens első kéregvasútja, a földalatti. Tömegközlekedés ide vagy oda, Pest még a századfordulón is a gyalogosok városa volt. Hiába voltak alacsonyak a jegyárak, nagyon sokan ezt sem engedhették meg maguknak, és inkább gyalog igyekeztek ki a Ligetbe. Az igazán tehetősek szintén nem a tömegközlekedést használták, hanem saját kocsikon, hintókon vonultak fel a Stefánián. A Stefánia igazi látványossága a kocsikorzó volt, ahol csodálatos kocsikat, lovakat, valamint a gazdagokat és a szépeket lehetett ingyér’ bámulni.
Forrás: Fortepan
Így mulattak a gazdagok
Bár a Liget a főváros minden rendű és rangú embere előtt nyitva állt, a társadalmi rétegek általában térben és időben is elkülönülten szórakoztak itt. A Liget bizonyos területeit például kifejezetten az arisztokrata és nagypolgári rétegek látogattak. Ilyen volt a terület déli kétharmada, nagyjából a Stefániától délnyugatra. Ez a rész alapvetően különbözött a nagy tömegek által látogatott északi területektől. Itt rendszeresen gondozott sétáló és pihenőhelyek álltak a gazdag urak és kisasszonyok rendelkezésére. De például a ligeti jégpálya szintén a gazdagabbak számára állt nyitva, akik meg tudták fizetni a Korcsolya Egyleti tagdíjat. A szegényebbek pedig a kerítésen kívülről bámulták, hogyan róják a köröket a csinos kisasszonyok. Az előkelőbbek számára a Liget nem annyira szórakozóhely, inkább a társadalmi élet egy újabb színtere volt, ahol – sétálás, korzózás, kávézás vagy korcsolyázás közben – találkozni lehetett a barátokkal, ismerősökkel. A Stefánián keresztül felvonuló elit sétálgatott, a férfiak beültek a nyári kaszinóba, ami az arisztokrácia kedvelt találkozóhelye volt, sőt a király is többször meglátogatta. Ferenc József egyébként rendszeresen visszatérő vendége volt a Városligetnek: sokféle kiállításra, rendezvényre fogadott el meghívást. Ő nyitotta meg a milleniumi ünnepségsorozatot, utazott a kisföldalattin, és még egy cirkuszi előadást is megnézett. Az arisztokrata és nagypolgári hölgyek beültek egy kávéra a Gerbeaud-ba vagy a Park Clubba, amely kifejezetten a korzó közönségének épült a Stefánián.
A különböző társadalmi rétegek időben is máskor látogatták a Ligetet. A felső rétegek rendszerint hétköznap jártak ide. Már délelőtt megjelentek az első arisztokrata hölgyek és urak, aki ligeti lovaglással kezdték a napot, ekkor volt az exercise ideje, amikor a négyes fogatok lovait szoktatták össze a korzóra. Az élet azonban igazán délután indult be a kezdődő korzóval: hamarosan megteltek az előkelőbb kávézók, vendéglők. A polgári közönség is hétköznap járt a Ligetbe: ők délutánonként vagy esténként látogatták az Angolparkot, az Állatkertet, a cirkuszokat, varietéket, kabarékat.
Forrás: http://ujjealigetben.blog.hu/
Így mulattak a szegények
A kispolgári és szegényebb rétegek közül kevesen jutottak ki hétköznap a Ligetbe. Talán csak a kimenős cselédek, a szabadnapos szakácsnék és a bakák sétálgattak a platánok alatt. Az egyszerűbb és szegényebb emberek tömegei leginkább vasárnap és ünnepnapokon árasztották el a Városligetet. Kedvelt célpontjaik a Vurstli, az Ős-Budavára vagy a Cirkusz voltak. Számukra a ligeti szórakozás az egész heti munkából való rövidke kikapcsolódás volt, és nem egyszer egész heti bérüket verték el a körhintán, az ügyességi versenyeken, szerencsejátékon, a kisvendéglőkben.
A Vurstli
A Vurstli volt a Liget leglátogatottabb szórakozóhelye az első világháború előtt. Egy-egy szép nyári vasárnapon tízezrek mulattak itt. A Vurstli a mai Széchenyi-fürdő területén állt. Eleinte körhintások, céllövöldék, mutatványosok működtek itt, és a Vurstli az 1910-es évek előtt élte a fénykorát. Rendszer nélkül, össze-vissza álltak a bódék, ami így is egy csodavilág volt a szegényebb kispolgároknak, gyári munkásoknak, napszámosoknak, cselédeknek, katonáknak.
Működött itt óriáskerék, 10-15 ringlispíl, amelyeket még többnyire ló vagy napszámos, esetleg gyerekek hajtottak egy-egy ingyen menetért cserébe. Később megjelentek a különféle hinták: hajóhinta, sárkányhinta, hullámhinta, amelyekben legények és lányok egymásnak feszülve hintáztak nagy sikoltozások közepette. Persze voltak ügyességi játékok is: céllövöldék, ahol a legügyesebb lövészek egymással versengve, kedveseik előtt hivalkodva igyekeztek sikeresen eltalálni a vízsugár tetején táncoló üres tojáshéjakat. De nem hiányoztak az erő kifejtését igénylő versenyjátékok sem: a férfiak egy-egy kalapácsütéssel mérhették meg erejüket, vagy helyezhettek el egy jól irányzott ütést a pofozóbábun.
Forrás: http://www.huszadikszazad.hu
A panorámaképek, képmutogatók a Vurstli népszerű látványosságának számítottak. A panoráma nézőlyukain betekintve néhány krajcárért az öt világrész különlegességeinek rikító ábráit tanulmányozhatta a látogató. Megcsodálhatta az emberarcú kakast, a papagájfejű asszonyt, az “eredeti brazíliai mindentudó csodapókot” vagy a szakállas dámát. Szinte félóránként felhangzott a kígyóbűvölő bódéja előtt a kikiáltó szózata, amellyel csalogatta a közönséget, hogy tekintsék meg a hölgyet, akinek a nyaka körül óriáskígyó tekergett, és időnként csókot lehelt a hüllő fejére.
A Vurstli legnépszerűbb látványossága az 1896 óta működő Plasztikon volt, amely viaszba öntve jelenítette meg a szörnyűségeket: keresztény római nő az éhes oroszlánok elé kötve, lidércnyomás (alvó nő testén ugráló majom), a spanyol inkvizíció kínvallatása. A Plasztikon felső, anatómiai termeiben pedig a felnőtt publikum tanulmányozhatta a Bonctani Múzeum spirituszban úszkáló embrióit, a nemi betegségek viaszmodelljeit a kór valamennyi stádiumában női és férfi nemi szerveken.
Akinek pedig még nem volt elég a borzadályból, tovább bolyonghatott a Vurstli bódéi között, ahol olyan közismert alakokkal találkozhatott mint Hemperger Boriska, a száznegyven kilós óriásbaba, Háromfülű Boldizsár, no meg Maud, a kar és láb nélküli ember. De gyakran láthatta a közönség Magdát, a szőrös testű hableányt is.
Forrás: http://vidamparkok.blog.hu
Fél évszázadon át a Vurstliban működött a Barokaldi Cirkusz is. Alapítója, Giuseppe Baroccaldi 1871-ben állította fel ponyvákból, deszkákból eszkábált sátrát, amelyben évtizedekig nevetett kicsi és nagy Bauer bohócon, aki éneklő kutyájával lépett fel, vagy bámulták feszülten az egyensúlyozó művészeket, a tudós lovat, aki patájával kikopogta a kiválasztott nézők korát. A mezítlábas kis suhancok pénz híján a cirkusz alacsony kerítésére vagy a környező fák ágaira kapaszkodtak, és a ponyva hasadékain át lestek be a cirkusz csodavilágába.
A Vurstli rendszer nélkül össze-vissza felépült bódéi az 1900-as években már nem illettek egy világváros közparkjához, ezért 1911-ben rendeletileg kisebb területre, és egységes kőházakba szorították a mutatványosokat.
(Forrás: Élet a régi Városligetben – szerk: Lovas Dániel)
Készülj velem az EMELT TÖRI érettségire!
Készülj a töri érettségire VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL!