Szent Miklóstól Télapóig és a dagi Mikulásig
A karácsonyi ünnepkör idején a keresztény világ országaiban a gyerekek izgatottan várják a Mikulás, Santa Claus vagy éppen a finn Mikulás, Joulupukki érkezését, aki ajándékokat hoz nekik. A kedves apót azonban hol krampuszok, hol rénszarvasok kísérik. De vajon hogyan lett a jótékonykodó Szent Miklós püspökből nagy pocakú, kedves Mikulás?
Szent Miklós a hajadonok és hajósok védőszentje
Nikolaus a 3. században született a kis-ázsiai Patarában. Korán árvaságra jutott, egy kolostorban nevelkedett, és később maga is pap lett. Mivel gazdag kereskedőcsaládban született, vagyonát elajándékozta, amiből a legendák egészen aranyos sztorit kerekítettek. Eszerint amikor már Myra püspöke volt, pénzt és ételt adott a rászorulóknak, de nem nagy csinnadrattával, hanem éjszaka, titokban juttatta el mindezt a szegényekhez. Így történt akkor is, amikor egy család ablaka előtt ment el, amikor is meghallotta, amint három lány azon vitatkozik, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy megmentse a szegénységtől a családot. Miklós rövidesen visszatért, és egy zacskó aranyat hajított be az ablakon. A lányok természetesen azt hitték, hogy csoda történt. Ugyanez megismétlődött a következő két évben is, hogy a másik két lány is férjhez tudjon menni. A harmadik esetben az ablak zárva volt, és a püspök a kéményen dobta be az arannyal teli zacskót, egyenesen a kandallón száradó harisnyába. A harmadik esetnél azonban kiderült, hogy ki a titkos adományozó, ugyanis a csomagban egy olyan aranyérme volt, amelyet egy helyi aranykereskedő korábban Miklós püspöknek adományozott.
A püspök azonban nem csak az ajándékozásai miatt lett híres, hanem arról is, hogy egyszer megmentett a viharban egy hajót, a matrózokat pedig kimentette a vízből. Így halála után nemcsak a hajadonok, hanem a hajósok védőszentjeként is tisztelték.
Miklós egészen hosszú ideig Myra városának püspöke volt. Diocletianus császár keresztényüldözése során börtönbe zárták, ám amikor Constantin engedélyezte a keresztények számára a szabad vallásgyakorlatot, akkor szabadon engedték. A legenda szerint december 6-án halt meg, és Kis-Ázsiában, Görögországban rövidesen szentként kezdték tisztelni. A nyugati-keresztény világban is a legnépszerűbb szentek közé tartozott, aminek megvolt az a hátulütője, hogy a csontjainak egy részét a 11. században itáliai tengerészek ellopták, és Bariba vitték, így kívánták megszerezni tengerészeik számára a szent hathatós védelmét.
A középkor óta a legnagyobb tiszteletet az orosz keresztények tanúsítanak iránta, Magyarországra a bizánci kapcsolatok révén jutott el, még településeket is elneveztek róla (Kunszentmiklós, Szigetszentmiklós).
Santa Claus és a Coca-Cola
A Szent Miklós napján történő ajándékozás szokása annyira régi, hogy ma már szinte kibogozhatatlan, hogy hol, kik és mikor kezdtek el ezen a napon ajándékokat osztogatni. Valószínű, hogy már az ókorban kialakult ez a szokás, de vannak adatok arra nézve is, hogy francia apácák adtak ajándékokat ezen a napon a 11. században. Az biztos, hogy a 16. századi Európában ez már egy elterjedt szokás volt. Magyarországon a 19. század közepe óta jelent meg a Mikulás-napi ajándékozás, leginkább a gazdagabb polgárok körében.
Az ünnep igazi fellendítését azonban az amerikaiak hozták el. Holland telepesek vitték el Amerikába Sinter Klaas ünnepét a 18. század végén. 1809-ben Washington Irving segített népszerűsíteni Sinter Klaas történeteit, amikor New York története című könyvében a város védőszentjeként utalt Szent Miklósra.
Az igazi felfutást azonban a kereskedők marketing tevékenysége hozta el Santa Claus számára. Az üzletek az 1820-as években kezdték el reklámozni a karácsonyi vásárlást, és az újságokban hamarosan külön rovat adott helyet a karácsonyi reklámoknak, ahol egyre gyakrabban bukkant fel a piros sapkás, ruhás, pocakos, kedves apó, aki az ajándékokat hozza.
Az 1890-es években az Üdvhadsereg hajléktalan férfiakat bújtatott mikulás ruhába, majd az utcára küldték őket, hogy adományokat gyűjtsenek a szervezet számára. A szánon repülő Mikulás alakját szintén az amerikaiaknak köszönhetjük, nevezetesen Clement Clarke Moore-nak, aki a lányainak írt egy verset, amelyben egy kedves, öreg, szuperképességekkel rendelkező urat ábrázol, aki rénszarvasok által repített szánról pottyant ajándékokat a kéményekbe az arra érdemes gyerekek számára.
A jó öreg Santa Claus számára az igazi fellendülést a Coca-Cola reklámkampányai hozták el az 1920-30-as években. A karácsonyi hirdetésekben vörös kabátba, szőrmékbe öltözött jóságos Mikulás jelent meg, aki az Északi-sarkról érkezik a rénszarvasai által húzott szánon.
A Mikulás Magyarországon
Nálunk a Mikulás-napi ajándékozás szokása a városi polgárság körében jelent meg először, és a falusi értelmiség közvetítésével jutott el a falvakba az 1930-40-es években. Ugyanakkor sokkal régebb óta élt nálunk egy másik fajta népszokás, Láncos Miklós alakja. Vidéken férfiak öltöztek be Szent Miklósnak és az őt kísérő ördögöknek, majd betértek azokba a házakba, ahol kisgyerekek laktak. A kedves püspök megimádkoztatta a gyerekeket, és megvédte őket a kormos képű, szarvakat viselő ördögöktől (krampusz). Gyakran még láncra is verte őket, innen ered a megnevezése: Láncos Miklós.
Forrás: Fortepan – ADOMÁNYOZÓ: Jezsuita Levéltár KÉPSZÁM: 100230 Találat: 1 / 42
Az 1930-40-es években már nálunk is komoly üzletet jelentett a csokoládégyáraknak a Mikulás nap. A Stühmer, Stollwerck, Gerbeaud, Meinl cégek nagy tételben állították elő ebben az időszakban a cukorkákat, szaloncukrokat és az üreges belsejű csokimikulásokat. A Stühmer cég nagy újdonsága volt a porcelán külsejű mikulás, amit össze kellett törni ahhoz, hogy a belsejében megbújó csokiváltozathoz hozzájussanak a gyerekek.
Forrás: Fortpepan – ADOMÁNYOZÓ: Hámori Gyula KÉPSZÁM: 123474 Találat: 13 / 42
A szovjet megszállás ismét csavart egyet a Mikulás napi hagyományainkon. Az 1950-es évektől a jó öreg püspökből Télapót csináltak, hogy az ünnep vallásos eredetét elmossák. Így lett a mi Télapónk az orosz Gyed Maroz (Fagy apó) magyar megfelelője. Az orosz kisgyerekeknek Gyed Maroz Szyegurocskával (Hópelyhecskével) járva vitt ajándékot. A történethez azonban hozzátartozik, hogy a Télapó szót nem a kommunista érában találták ki. A nyelvészek szerint Arany János használta először, majd felbukkant Mikszáthnál és Krúdynál is, de való igaz, hogy a Mikulás helyett egy 1950-es évekbeli cikk kezdi el tudatosan használni a Télapó szót.
Készülj velem az emelt töri érettségire!
Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességeket olvashatsz!