Emelt Töri Érettségi

Négy kevésbé ismert tény Jézus halálával kapcsolatban

Jézus történetét jól ismerjük a Bibliából és az életét bemutató filmekből. De vajon a történettudomány igazolja az evangéliumok beszámolóit? Ki volt valójában Pilátus, és tényleg sötétségbe borult a világ Jézus halálának napján?

Íme négy kevésbé ismert tény a húsvéti ünnepkörről.

1. Mit ettek az utolsó vacsorán?

A későbbi ábrázolásoktól eltérően Jézus és tanítványai nem asztalnál ültek, hanem keleti szokás szerint a padlón párnákon, egy alacsony asztalkán szolgálták fel az ételeket, és valószínűleg kőedényeket használtak. Persze az sem kizárt, hogy az akkoriban divatos fényes, vörös kerámiaedényekből ettek – evőeszköz híján kézzel. Nagyon fontos volt az ültetési sorrend is. A legfontosabb személyek a fővendég mellett ültek. Ahogy az evangélium beszámol róla, Júdás feltehetően közvetlenül Jézus balján ült, és egy tálból evett vele.

Ha a szinoptikus evangéliumokat vesszük alapul, akkor Jézus az utolsó vacsorát a zsidó peszah ünnepén tartotta, amikor a zsidók az Egyiptomból való kivonulásra emlékeztek meg. Ha ez történt, akkor Jézus és tanítványai az ünnep hagyományos ételeket fogyasztották: kovásztalan kenyeret, bárányt, és ott van az asztalon a hagyományos szédertál is, rajta keserű gyökerek, füvek, vágott mandulából, almából, mazsolából készült keverék és főtt tojás. És természetesen ott a bor is, amelyből ezen az estén mindenki négy pohárral iszik.

Ha azonban János evangéliumát vesszük alapul, akkor azt kell gondolnunk, hogy Jézus az utolsó vacsorát előbbre hozta, az ünnep előtti estén tartotta, mert tudta, hogy közeleg a halálának napja. Ebben az esetben csak találgatni tudunk, hogy mi lehetett az asztalon. Feltehetően a kor szokásainak megfelelően lepénykenyér, a rómaiak által is kedvelt halszósz, a garum, datolya, izsóp, sólet.

2. Ki volt Pilátus?

A hivatalos neve Quintus Pontius Pilatus volt, aki 26-36 között volt Iudea helytartója. Sem Pilatus nem kedvelte az zsidókat, sem ők Pilátust. Ennek persze számos oka volt. Pilátus több alkalommal is megsértette a zsidók érzékenységét. Például amikor a katonái bevonultak Jeruzsálembe, a templomtéren felállíttatta a római hadi jelvényeket, illetve vízvezetéket akart építtetni a városban, de ehhez a templom kincstárából vett el pénzt. Erre a nép lázongani kezdett, amit Pilátus “civilbe” öltöztetett római katonákkal vert le. Hogy a sok villongás ellenére, miért viszik a zsidók Jézust Pilátus elé? Azért, mert bár a főpapi tanács elítélte Jézust, de pallosjog híján nem tudta végrehajtani az ítéletet, ezért kénytelenek a római helytartóhoz fordulni, hogy az végeztesse ki Jézust. A papi tanács a vádat is úgy igazítja, hogy az befogadható legyen a rómaiak számára: lázítás és az adó megtagadására biztatta a népet. Pilátus okulva az előzményekből, egyáltalán nem akar beleavatkozni a zsidók bonyolult ügyeibe, ezért amikor megtudja,  hogy Jézus elsősorban Galileában tanított, átküldi őt Heródes Antipáshoz, hogy hozza meg ő az ítéletet. Heródes, aki épp a jeruzsálemi palotájában tartózkodott, Jézusból gúnyt űzve postafordultával visszaküldte őt Pilátusnak. Pilátus még mindig próbálkozik azzal, hogy az ünnep örömére szabadon engedhet egy foglyot, javasolja, hogy legyen ez Jézus. A főpapok izgatására a nép azonban Barabást követeli. Pilátus pedig – ismerve a zsidó szokást, miszerint egy bűn alól úgy lehet mentséget kapni, hogy egy leölt üsző felett kezet most az illető – most a tömeg előtt mossa kezeit, ezzel jelezve, hogy nem talál bűnt Jézusban, csak kényszernek engedve végezteti ki.

Pilátus mégsem Jézus elítélésének köszönheti a bukását. 36-ban pészahkor egy csomó szamaritánust mészároltatott le a katonáival. A zsidó vezetők ekkor feljelentették Pilátust a szíriai helytartónál, aki ráparancsolt, hogy menjen Rómába, és adjon számot a tetteiről Tiberiusnál. Ettől kezdve homályba vész a története.

3. A keresztre feszítés

Az elmúlt két évezredben ezerszámra készültek a keresztre feszítést ábrázoló festmények, szobrok, és a többségük nem igazán hiteles. Például Jézust rendre ágyékkötőben ábrázolják, pedig a bűnösöket többnyire meztelenül feszítették meg. Rendre úgy ábrázolják őt, hogy a tenyerénél fogva szögezték őt a keresztre. Valójában a halálraítéltek csuklójába verték a szegeket, mert tudták, hogy így egy fontos ín elszakad, és a bűnös a hátizmait megfeszítve kénytelen majd küzdeni minden egyes levegővételért. A lábakat pedig a lábközépcsontnál ütötték át a 15-20 centis szegekkel.

Az evangéliumokból tudjuk, hogy Jézust már korábban többször is megkorbácsolták a rómaiak által használt bőrkorbáccsal, amelyre ólom és csontdarabokat rögzítettek, hogy valóban szíjat hasítson az áldozat hátából. Az így legyengített Jézusra ezután rákötözték a kb. 30 kilós kereszt vízszintes gerendáját. Így, amikor elesett a hatalmas súly alatt, nagyon durván beverte az arcát, fejét.

A keresztre feszítés azért számított a kor legdurvább, legkegyetlenebb kivégzési módjának, mert az áldozatok nem szenvedtek halálos sérülést a megfeszítés során, és még napokig küzdöttek minden egyes levegővételért. Az áldozatot úgy helyezték el a kereszten, hogy a lábait kicsit meghajlították, hogy egy fel tudja nyomni magát, és levegőhöz jusson. Csakhogy minden egyes ilyen művelet pokoli fájdalmakat jelentett. És ez így ment napokig. Fulladás, görcs, fájdalom. A keresztre feszítettek folyamatosan mozogtak, amíg bírtak. Jézus meglepően hamar, hat órán belül meghalt. Erre utal az is, hogy amikor József Pilátustól kikérte a testet, Pilátus is meglepődik a tényen, hogy Jézus már nem él.

4. Napfogyatkozás, holdfogyatkozás, földrengés

Lukács evangéliuma ezt írja: “Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön. A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt.” A Biblián kívül azonban sehol nem említik ezt az eseményt. Sokan feltették már a kérdést, hogy mi okozhatta ezt a jelenséget. A legtöbben napfogyatkozásra tippeltek, de az pár percig szokott tartani, és nem három órán át. Aztán a csillagászok megvizsgálták, hogy volt-e napfogyatkozás ekkoriban. Igen, 29-ben, november 24-én délelőtt 11:05-kor, de ez nem vág össze Jézus tavaszi megfeszítésének történetével. Aztán voltak olyan ötletek is, hogy napvihar, homokvihar vagy egy szokatlanul vastag felhő takarta el a napot, ezeket azonban nem lehet bizonyítani.

A legtöbb teológus inkább azt gondolja, hogy a szinoptikus evangélisták Jézus halálának jelentőségét akarták kiemelni azzal, hogy sötétség borult a földre.

Készülj velem ONLINE az emelt töri érettségire!

Készülj velem VIDEÓS TANANYAGOKKAL A TÖRI ÉRETTSÉGIRE!

Kövess a facebookon is, és biztosan nem maradsz le egyetlen érdekes bejegyzésről sem!