Mussolini asszonyai
A XX. századi diktátorok között Mussolinit különösen körülrajongták a nők, a Duce pedig nem volt rest kihasználni ezt a lelkesedést, és a felesége valamint az állandó szeretői mellett nők tucatjaival volt viszonya.
Mussolini így dicsekszik: “Volt olyan időszak, amikor tizennégy szeretőm volt egyszerre, egyikkel a másik után szeretkeztem.” A külsejére is igen büszke volt, szívesen járt strandra, hogy mutogathassa – szerinte – Olaszország legszebb férfi felsőtestét.
A feleség
Mussolini feleségének, Rachele Guidinek a kis Benito anyja volt a tanító nénije . Vagyis Rachele már egészen kicsi korától ismerte a későbbi férjét. Amikor Benito apja megözvegyült, feleségül vette Rachele anyját. Benito ekkor már felnőtt volt, és gyakorlatilag kéznél volt számára a fiatal lány. “Ez a lány ott volt az orrom előtt. Igaz, hogy csak parasztlány, de formás. Futottam utána, udvarolgattam, nagyon tetszett. Addig-addig, meg egyszer letepertem a díványon, és elvettem a szüzességét. Ahogy szoktam, erőszakosan. Aztán így ment egy darabig, míg egy szép napon be nem jelentette: Benito, terhes vagyok. Hát jó, akkor összeházasodunk.” Ez persze nem ment ilyen könnyen, mert a szülők nem örültek a frigynek. Benito ekkor elővett egy pisztolyt, és így szólt:“Hat töltény van benne. Az egyiket neki szántam, mutatott rá Ráchelére, a másodikat magamnak.” Ez az érv aztán hatott, és a fiatalok elköltöztek, bár Mussolini sem polgári, sem egyházi esküvőt nem volt hajlandó kötni. Úgy tűnt, Benito számára ez a kapcsolat nem volt több testi vonzalomnál, ami gyorsan elmúlt, és Mussolini erotikus kalandjai ebben az időszakban is igen gyakoriak voltak.
Mussolini karrierje ívelt felfelé, Rachele sorra szülte a gyerekeket, ám a nő életében szinte semmi változás nem történt. Nem avatkozott bele férje politikai ügyeibe, a családnak élt és a gyerekeinek. Mivel Mussolini gondosan ügyelt arra, hogy se neki, se családjának ne származzon haszna politikai tevékenységéből, Rachele az 1910-es években a kicsiny milánói lakásban maradt, míg Benito Rómában dolgozott, és csak hébe-hóba jött haza.
Rachele Guidi
Ida Dalser, az őrült
A 10-es években ismerkedett meg Mussolini Ida Daslerrel, aki hajlandó arra is, hogy pénzzé tegye az értékeit, mert az imádott Benitónak pénzre van szüksége. A nő akkor zuhan meg egy csöppet, amikor kiderül, hogy a férfi kettős életet él, és már van egy másik családja. Ráadásul megszületik közös kisfiuk is, és Ida emlékezteti Mussolinit, hogy a hadba vonulása előtt megígérte neki, hogy feleségül veszi. A férfi egy harmadik szeretője tanácsára végül Rachele mellett dönt, és 1915 decemberében végre feleségül veszi a nőt. Az eszét vesztett Ida a bíróságon követeli, hogy közös gyermeküket Mussolini ismerje el sajátjaként. Végül sikerül tartásdíjat kierőszakolnia, ám a bosszúszomjas nőnek ez sem elég: egy nap Mussolini újságjának szerkesztősége előtt hangosan ócsárolja a férfit. Benito ezúttal is pisztollyal akarja megoldani a konfliktust, ám kollégái visszafogják. Mussolini csak a hatalomra jutása után tudja leállítani Idát, amikor egy orvosi igazolást állíttat ki arról, hogy a nő elmebeteg, és intézetbe záratja, a közös fiukat pedig nevelőszülőkhöz adja.
Ida Dalser
Clara Petacci, aki igazán szerette
Sokak szemében ő volt az a nő, aki igazán szerette a Ducét, és élete végéig kitartott mellette, és akit aztán vele együtt végeztek ki. Clara más kislányként is rajongott a férfiért, a párnája alatt Mussolini képét rejtegetve aludt el. Minden év húsvétján és karácsonyán üdvözlőlapon kívánt neki sok szerencsét. Minden nagygyűlésen jelen volt, ahol a Duce beszélt. Így aztán nem csoda, hogy egy autós kirándulás során felismerte Mussolinit. 1932 áprilisában a Petecci család autós kirándulásra indult: meg-megelőzték őket különböző autók, köztük a Duce Alfa Romeója is. Clara felismerte Mussolinit, lekapta a szalmakalapját, és azzal integetett neki. A következő kanyarban az Alfa már ott várt rájuk az út mellett, és a Petacci család izgatottam mutatkozott be az akkor már nagy hatalmú Ducének. Három nappal később Mussolini hivatalából telefonáltak a Petacci villába, és az ötvenes éveiben járó Duce magához rendelte a tizenkilenc éves lányt. Clara a következő években rendszeresen megjelent a Duce hivatalában, és a Mussolini dolgozószobája melletti apartmanban gyakran órákon át várakozott Benitóra. Bár Mussolini utasítására a lány végül feleségül ment az udvarlójához, továbbra is a Ducét szerette, és a házassága rövidesen tönkrement. 1935 februárjában Clara anyja a Mussolini család otthonával szemben vett egy villát, hogy a lánya boldogságát támogassa. Clara az ablakából rálátott Mussoliniék parkjára. Újrakezdődtek a találkák, az öregedő Ducének jólesett a fiatal lány rajongása, bár világossá tette számára, hogy csak a szeretője lehet, mert a feleségét és egyre gyarapodó családját nem hagyja el.
Clara Petacci
A viszonyt nem sokáig lehetett titokban tartani, ráadásul Clara anyja anyagi hasznot akart és tudott is húzni a Ducével való viszonyból. Clara és Mussolini viszonya ekkor már egész Rómában első számú beszédtéma volt. Két ember akadt, akik még nem hallottak erről a viszonyról: Clara apja és Rachele Mussolini. Közben kitört a világháború, ám a Petacci család mit sem törődve az élelmiszer-fejadag bevezetésével, fejedelmi lakomákat adott a villájukban rendezett estélyeken. A család luxusélete egyre jobban irritálta az olaszokat. A szövetségesek partraszállása után Mussolinit elfogták, majd 1943 szeptemberében német ejtőernyősök ki is szabadították, és Münchenbe vitték Ráchelével és a gyerekeivel együtt. Mussolini bukása a Petacci család számára is a bukást jelentette, ám a németek őket is kiszabadították. Clara és Benito viszonya ekkor sem szakadt meg. Mussolinit meghatja, hogy miközben fasiszta párttársainak többsége elhagyja őt, ez a szerencsétlen nő mindenhová követi.
A vég
Természetesen Ráchele ekkorra már tudomást szerzett Claráról, ám a világháború éveiben súlyosabb gondjai is voltak ennél. Mussolini a saját családjától megkövetelte, hogy csak jegyre vásárolhatnak élelmiszert. Míg a Petacci család luxuskörülmények között élt, Rachele Mussolini ekkor már jó ideje nem engedhette meg magának, hogy új ruhát vegyen. Talán ez mentette meg a háború után Rachele életét. Mussolini az utolsó napokban a családját nem akarta veszélynek kitenni, és elküldte őket maga mellől, bár a felesége is felajánlotta neki, hogy vele marad. Benito Rachelének ezt írta a búcsúlevelében: “Bocsánatot kérek tőled minden rosszért, amit akaratlanul is elkövettem ellened. Tudnod kell, te voltál az egyetlen nő az életemben, akit valaha is szerettem.”
Clara viszont vele maradt, és bár külön-külön fogták el őket a partizánok, a halálban mégis osztoztak. Egyszerre végezték ki őket, és 1945. április 29-én hajnalban a lábuknál felfüggesztve lógtak egy félig lebombázott benzinkút vasgerendájáról.
Rachelét a háború után békén hagyták. Kávéházat nyitott vidéken, és hosszú jogi harc után visszakapta azt a vidéki birtokot, amit Mussolini ajándékozott neki. Kizárólag a családjának élt, 1949-ben megjelentette Életem Benitóval című önéletrajzát, és a jogdíjakból szépen eltartotta magát. 1979-ben, 89 évesen halt meg.
Készülj ONLINE az EMELT TÖRI ÉRETTSÉGIRE!
Készülj VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL a töri érettségire!
Kövess a facebookon, és biztosan nem maradsz le egyetlen érdekes bejegyzésről sem!
Forrás: Antje Windgassen: Szövetségben a hatalommal