Emelt Töri Érettségi

Mi lett a Habsburgokkal 1918 után?

A Monarchia széthullása után a Habsburgokat a legtöbb utódállamban megfosztották a tróntól, az utolsó császári párt száműzték Ausztriából, a család tagjait évtizedeken át nem engedték az ország területére lépni. Mi lett a sorsa az évszázadokon át uralkodó család tagjainak?

Habsburg-törvény

1918. november 11-én kísérteties csönd telepedett a schönbrunni kastélyra: az őrszemélyzet nagy része már elvonult. IV. Károly, az utolsó Habsburg uralkodó aláírta a nyilatkozatot, miszerint lemond a trónról, és elismeri Ausztria jövőbeni államformáját. Másnap kikiáltották a köztársaságot, és hamarosan kiadták a Habsburg-törvényt (1919. ápr. 3.), ami megfosztotta a család tagjait címüktől, jogaitól, vagyonuktól, és kitiltotta őket Ausztria területéről. A visszatérést csak akkor engedélyezték, ha az illető lemondó nyilatkozatot tesz, miszerint nem tart igényt a trónra. A család teljes vagyonát az állam javára elkobozták. Ez mai is vita tárgya, ugyanis a család mindig is szigorú különbséget tett a magán- és állami/udvari vagyona között. A Habsburg-család magánvagyonát Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc alapozta meg ügyes vállalkozásaival. A Habsburg-törvény értelmében a család magánvagyonát is államosították, és a család azóta is követeli vissza az ehhez tartozó ingatlanokat, kastélyokat.

IV. Károly és családja

Károly és Zita száműzetésben

A trónról való lemondás után az osztrák kormány választás elé állította a császári párt: vagy internálják őket, vagy önként svájci emigrációba vonulnak. Ők ez utóbbit választották, és 1919 márciusában Svájcba költöztek Wartegg kastélyába. IV. Károly 1921-ben kétszer is megpróbált visszatérni a magyar trónra – sikertelenül. Az eseményeket látva az antant úgy döntött, hogy a királyi párt “biztonságosabb” helyre kell vinni, és Madeira szigetét jelölték ki számukra lakhelyként. Mivel a családnak semmi pénze nem volt, egy gazdag portugál család a rendelkezésükre bocsátotta a hegyi nyaralójukat, ahol nem volt fűtés, a falak nedvesek, penészesek voltak. Az amúgy is gyenge állapotban lévő Károly spanyolnáthát kapott, és 1922 áprilisában 35 évesen meghalt. Felesége éppen a nyolcadik gyermeküket várta. A család nagy nyomorban élt, végül a spanyol király sietett a segítségükre, és felajánlotta Zitának, hogy költözzenek Spanyolországba, ahol hat évig a király által rendelkezésükre bocsátott palotában éltek. Zitát teljesen lefoglalta a gyerekek nevelése. A visszaemlékezések szerint szigorú asszony volt, Ottó fiát trónörökösnek nevelte. Amikor gyerekei egyetemista korúak lettek, 1929-ben Brüsszel közelében telepedtek le, a gyerekek egyetemre jártak. Amikor a németek 1940-ben megszállták Belgiumot, a család az Egyesült Államokba menekült, és néhány év kanadai tartózkodás után itt is éltek 1952-ig. Zita királyné ekkor tért vissza Európába, és 1959-ben beköltözött egy svájci ferences rendi kolostorba. 1982-ben léphetett ismét Ausztria földjére, a kancellár emberséges gesztusának köszönhetően nem kellett lemondania semmiről. Zita császárné 1989 márciusában halt meg, és Bécs még egyszer utoljára császári temetést rendezett.

Hatfogatos udvari halottszállító hintó vitte a koporsót a Szent István-székesegyházba, emberek ezreinek sorfala között. A kapucinus kripta ajtaján a ceremóniamester háromszor kopogott:

– Ki kér bebocsáttatást? – kérdezte a gvárdián.

– Zita, Ausztria császárnéja, Magyarország koronás királynéja, Csehország királynéja, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, Lodoméria, Illíria és Jeruzsálem királynéja – és még hosszan sorolták a címeit.

– Nem ismerem! – felelte az atya.

A ceremóniamester megint hármat koppantott az ajtón a botjával.

– Ki kér bebocsáttatást? – kérdezte ismét az atya.

– Őfelsége Zita császárné és királyné.

– Nem ismerjük! – ismételte az atya.

A ceremóniamester ismét hármat koppantott az ajtón.

– Ki kér bebocsáttatást? – hangzott harmadszor is a kérdés.

– Zita, egy halandó, bűnös ember – szólt ezúttal a felelet.

– Jöjjön hát be! – felelte az atya, és kitárta a kaput.

Hosszú időn át ezt a ceremóniát alkalmazták a Habsburgok temetésein, egészen 1878-ig. Zita esetében felelevenítették ezt a hagyományt. A templomajtó előtt kissé bizonytalanul, de felhangzott a császári himnusz, és az osztrák hadsereg tisztjei is tisztelegtek.

Habsburg Ottó 1933-ban

Habsburgok a német megszállás alatt

Amikor Ottó 1912-ben megszületett, még élt Ferenc József, és az újszülött a harmadik volt az öröklési rendben. Habsburg Ottó interjúkban gyakran mesélt arról, hogy emlékezett szülei koronázására, menekülésükre Ausztriából. Száműzetésben sem feledkezett meg egy percig sem országáról, és a 30-as években aktív náciellenes tevékenységet folytatott. 1938-ban levelet írt Schuschnigg kancellárhoz, és buzdította, hogy álljon ellen a náci nyomásnak, közeledjen a nyugati hatalmakhoz.

A 30-as években Ausztriában nagyon erős volt a monarchista mozgalom, és arra is sok próbálkozás irányult, hogy a Habsburgokat visszahozzák. Károly császárnak három gyermeke is visszatért, de nyilvánvaló volt, hogy egy Habsburg családtag kancellári kinevezése riadót fújt volna a szomszédos országokban. Hitler nem véletlenül adta az osztrák intervenciónak az Ottó-hadművelet nevet. Az 1938-as megszállás után Ottó francia újságoknak adott interjúiban élesen elítélte Ausztria annexióját. Válaszul a náci rezsim ezzel a címmel jelentett meg cikket: “Körözés Habsburg Ottó ellen. A Habsburgok elfajzott sarja – megszökött az országból a bűnöző”. Letartóztatási parancsot adtak ki Ottó ellen hazaárulás vádjával. Zita császárné és gyermekei – mint minden osztrák állampolgár – az Anschluss után automatikusan német állampolgárokká váltak. Hitler elrendelte, hogy azonnal fosszák meg őket német állampolgárságuktól.

Ottó Párizsban egy emigráns osztrák kormány létrehozásán fáradozott, miközben a Gestapo ott lihegett a nyomában, és az elrablásán fáradozott. Az utolsó pillanatban hagyta el Európát, és csatlakozott a családjához Amerikában.

Ferenc Ferdinánd két fia, Hohenberg Ernő és Miksa nem volt ilyen szerencsés. Őket elfogták a németek, és a dachaui koncentrációs táborba szállították. Kivételes kegyetlenséggel bántak velük. Végül Miksa felesége elérte, hogy férjét hat hónap után kiengedjék, Ernő számára azonban nem volt kegyelem, mert korábban betört egy kirakatot, amelyet Hitler képe és egy horogkeresztes zászló díszített. Ezért három koncentrációs tábort járt meg öt éven át.

Habsburg Ottó és György

Habsburgok a háború után

Habsburg Ottó a háború után visszatérhetett Európába. 1951-ben feleségül vette Regina szász-meiningeni hercegnőt, akitől hét gyermeke született. Az ötvenes években cezúra figyelhető meg Ottó életében: búcsút vett a monarchikus eszméktől, és teljes erővel az egyesített Európára koncentrált. Mivel szerette volna visszakapni osztrák állampolgárságát, 1961-ben nyilatkozatban mondott le az osztrák trónról, de még kellett pár év, mire 1966-ban végre beléphetett Ausztriába.

1996-ban a Habsburg-törvény hatálya alá már csak két családtag esett, így a Minisztertanács a törvény 2. paragrafusát “nem élő jognak” nyilvánította, és beutazási engedélyt adott nekik.

A Habsburg-családban 2006-ban zajlott le a hivatalos nemzedékváltás: a családfő szerepét Habsburg Ottó legidősebb fiára, Karl von Habsburgra ruházta át. Szerte a világban ma körülbelül ötszáz Habsburg él, Ottó legkisebb fia, György Magyarországon, Sóskúton telepedett le a családjával.

KATTINTS A LINKRE!

Készülj ONLINE az emelt töri érettségire!

Készülj VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL  a töri érettségire!

Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességeket olvashatsz!

Dieter Kindermann: Habsburgok – birodalom nélkül