Kudarcok királya és császára: Habsburg Károly
Az utolsó Habsburg császár két évig uralkodott, és alig ismeri őt valaki. Azt is kevesen tudják, hogy 2004-ben a pápa boldoggá avatta.
Forrás: Fortepan / Barják András
Hogy került a trónra?
Ferenc József egyetlen fiúgyermeke, Rudolf még 1889-ben öngyilkos lett, így a trón következő várományosává Ferenc József öccsének, Károly Lajosnak a fia, Ferenc Ferdinánd vált. Csakhogy 1914-ben Ferenc Ferdinándot Szarajevóban megölték, és a következő lehetséges trónörökös Károly Lajos unokája, Károly lett. (Azért nem Ferenc Ferdinánd gyerekei követték apjukat a trónöröklési rendben, mert a császár, Ferenc József kizárta a rangon aluli házasságból született gyerekeket az öröklési sorból.)
A társai körében népszerű kisiskolás
A fiatal Károlyról születésekor senki sem gondolta, hogy egyszer a Monarchia uralkodója lesz, így viszonylag gondtalan gyerekkora volt. A kis főhercegre hétéves koráig asszonyok vigyáztak. Ír származású nevelőnője tanította meg írni, olvasni – angolul. 1894-ben aztán a fiúcska nevelését átvették a férfiak, és épp olyan vasfegyelmet követeltek tőle, mint bármelyik főúri fiútól: reggel hatkor ébresztő, télen-nyáron hideg vizes mosakodás, ima, tanulás egész nap, némi sporttal kiegészítve. Számtalan nyelvet tanult: latint, angolt, franciát, olaszt, és a birodalom nyelvei közül folyékonyan beszélt magyarul, csehül és szerbhorvátul.
13 éves korában a bécsi skót gimnáziumba íratták be, amit a bencések vezettek, és a legfelsőbb körök gyerekei jártak ide. A kiskamasz Károly népszerű volt a társai körében. A záróvizsgát letette, de a szabályos érettségit Ferenc József már nem engedélyezte neki, mivel szerinte rangon aluli lett volna a többi diákkal vizsgázni.
Kamaszként nevelője kíséretében bejárta a birodalmat, majd 16 éves korában ulánus hadnaggyá nevezték ki, és bevonult egy Csehországban állomásozó dragonyosezredhez. Amikor apja meghalt, nyilvánvalóvá vált, hogy Ferenc Ferdinánd után ő következik az öröklési rangsorban, így megkezdték a politikai nevelését. A 18 éves főherceg a prágai egyetemre járt, de nem látogathatta az előadásokat (Ferenc József ezt sem engedélyezte), hanem a professzorok jártak ki hozzá magánórákat tartani. A kétéves képzési programját a császár és a közoktatási miniszter hagyta jóvá.
Amint betöltötte az 20. életévét, folytatta a katonai karrierjét ifjú hadnagyként.
Képes volt másokra figyelni
Milyen is volt ez a fiatalember? Nem volt ugyan nyalka tiszt, de hét nyelven beszélt, már ha megszólalt. Merthogy inkább visszahúzódó, csendes, majdhogynem félénk volt. Viszont képes volt figyelni másokra, azokat is meghallgatta, akikkel nem értett egyet, és igyekezett az álláspontjukat megérteni. Az egyszerűsége, szívélyessége miatt sokat szerették. Természetes jóhiszeműsége miatt senkiről nem feltételezett rosszat, és könnyen elbizonytalanodott. Irtózott mindenféle fennhéjázástól, szertartásosságtól, ami az udvari köröket jellemezte, és mindig arra törekedett, hogy feloldja az embereket, akár azzal is, hogy rangtól függetlenül mindenkinek kezet nyújtott, akivel szóba elegyedett. A legegyszerűbb emberekhez is kedvesen fordult, érdeklődött felőlük, megköszönte a szolgálataikat.
Fortepan / Österreichische Nationalbibliothek
Károly családot alapít
1911-ben Ferenc József magához hívatta Károlyt, és figyelmeztette, hogy ideje lenne megházasodnia. Károlynak ekkor már volt választottja, Zita, pármai hercegnő, akivel gyerekkoruk óta ismerték egymást. A két őszintén, mélyen hívő fiatal között igazi szerelem bontakozott ki, és ez a szoros, mély érzelmi kapcsolat ki is tartott házasságuk alatt. Az esküvőt még 1911 októberében megtartották, és a fiatalok egy majdnem átlagos pár életét kezdték élni. A következő évben pedig meg is született első gyermekük, Ottó főherceg. Úgy tűnt tehát, hogy a Habsburg öröklés biztosítva van. Az újságok ki is számolták, hogy a kisfiú az 1960-70-es években léphet majd trónra…
A párnak végül összesen nyolc gyermeke született, az utolsó kislány már az apja halála után, Madeirán látta meg a napvilágot.
A császári pár Gyöngyösön – Forrás: Fortepan / Bogyó Virág
Károly a trónon
1914-ben Ferenc Ferdinándot meggyilkoltál, és kitört az első világháború. Ferenc József és a miniszterek nem vonták be Károlyt a döntésekbe, Károly a Belgrádnak adott ultimátumról is szinte csak véletlenül szerzett tudomást.
A háború évei alatt Károly a frontokat járta: ott volt a harctéren, végigjárta a lövészárkokat, lement a bunkerekbe, elvegyült a katonák között. Tapasztalatairól személyesen számolt be a császárnak.
1916 novemberé 21-én meghalt Ferenc József, és Károly lett az új uralkodó. Károly megpróbált véget vetni a németekkel közös katonai parancsnokságnak, és egy új uralkodói stílust vezetett be. Irtózott az etikettől, ezért a kihallgatásokra vonatkozó összes öltözködési előírást megszüntette. Az uralkodó minden vendégét kézfogással üdvözölte, és hellyel kínálta. Ha az időjárást megengedte, Károly a rezidencia parkjában tartotta a kihallgatásokat. Ha Bécsben tartózkodott, gyakran vendéglőben ebédelt a munkatársaival. Mivel a háborús években különféle megszorításoktól szenvedtek a hátországok, Károly rendeletére a császári konyha is szerényebb lett, nagyon ritkán került hús a császár asztalára.
Az uralkodót nyomasztották a fényes kastélyok, így 1917 februárjában a hadsereg vezérkarával együtt a császári pár is Badenbe költözött, ahol a városközpontban álló szép, kétemeletes házban rendezkedtek be. Néha vicces jelenetek zajlottak le a viszonylag kis házban, amikor a császári gyerekek, dadusok és miniszterek egymást kerülgették.
Károly igazi modern császár volt. Egyfolytában utazott: vonattal, autóval, hintón, és folyamatosan a fülén volt a telefon. Uralkodásának két éve alatt 82 utat tett meg, és amikor csak lehetett Zita is vele tartott.
A császári párt körüllengő egyszerű, közvetlen, családias hangulat hamar nagyon népszerűvé tette őket. Károly közvetlenséges, természetessége mindenkit zavarba ejtett. Amíg a császár könnyen befolyásolhatónak tűnt, Zita inkább erős, határozott asszony volt. Mindent megbeszéltek egymással, a politikát is. Nyilvánvaló, hogy a császárné nagy befolyást gyakorolt Károlyra politikai téren is.
Egész életüket áthatotta a mély, őszinte katolikus hitük. Minden nap részt vettek misén, Károly bárhol járt, fontos volt számára, hogy legyen a közelben egy kápolna, ahol istentisztelettel, imádsággal, áldozással kezdheti a napot. A császár őszintén hitt abban, hogy az uralkodás súlyát és felelősségét Isten helyezte rá, ő ezért felelősséggel tartozik népei életéért, boldogságáért. Ezért is törekedett uralkodása első percétől kezdve a békére.
Semmi sem sikerül
Károlyt akár a kudarcok császárának is nevezhetjük, mert bármire is törekedett életének hátralévő évei alatt, az nem sikerült neki. A háború alatt folyamatosan a békéért és a német befolyás csökkentéséért dolgozott. Egyik terve sem valósult meg, nem sikerült időben békét kötnie.
Komoly terveket szőtt a birodalom föderális alapon való átszervezéséről. Abba is beleegyezett volna, hogy az egyes államok maguk határozzák meg az államformájukat. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a Duna menti népek összefogásával létrejöjjön egy szövetség, mert tisztán látta, hogy a kis, közép-európai nemzetek Németország vagy a kommunista Szovjetunió befolyása alá kerülnek. Amikor 1918 októberében kiadta a föderalista kiáltványát, abban reménykedett, hogy egyben tarthatja a birodalmat. Valójában csak a Monarchia széthullását gyorsította fel.
Végül amikor 1918 novemberében lemondatják a trónról, Károly még úgy gondolja, hogy a lemondó nyilatkozata nem jelent lemondást a trónról, és bizonyos kiskapuk nyitva állnak számára. Az új osztrák köztársaság azonban száműzi a Habsburgokat. Károly és családja Svájcba mennek, ahol nagyon szerény körülmények között élnek egészen a magyarországi hatalomátvételi kísérletig.
Károly bízva a magyar royalistákban, Horthy hűségében, 1921-ben kétszer is megkísérli, hogy visszaszerezze a trónját Magyarországon. A kudarc után a Párizsban ülésező nagykövetek konferenciája követelte az uralkodó lemondását, és úgy döntöttek, hogy a távoli Madeira szigetére száműzik Károlyt és a családját.
Halál Madeirán
Madeirán először egy luxushotelben szállásolták el őket, ám Károly egy idő után kénytelen volt jelezni, hogy nem tudja fizetni a szállást, mert a vagyonát a Monarchia utódállamai lefoglalták. Végül egy hegyi házban találtak nekik szállást, ahol penész, nedvesség, fűtetlen szobák vártak rájuk. 1922 márciusában Károly egy séta után rosszul lett. Valószínűleg elkapta az influenzát, mert szép sorban az összes gyerek is beteg lett. Csak Károly állapota vált napról napra rosszabbá: magas láz, tüdőgyulladás kínozta napokig. 1922. április 1-jén, nagyszombat napján halt meg 34 éves korában.
Madeirán temették el nagy tisztességgel. Zita és a gyerekek Spanyolországba mentek, és az egykori császárné itt hozta világra nyolcadik gyermekét.
A boldoggá avatott császár
2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta Ausztriai Károlyt. (Kevesen tudják, hogy a pápát, Karol Wojtylát, édesapja Károly császár iránti tisztelete jeléül nevezte Karolnak.) A boldoggá avatási eljárás során számtalan tanú vallomással igazolta, hogy Károly császár mélyen hívő, hitét naponta gyakorló katolikus volt. Ahhoz, hogy valakit boldoggá avassanak, hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy a közbenjárására csoda történt. 1960-ban egy lengyel apáca, miután Károlyhoz imádkozott, felgyógyult súlyos, mozgásképtelen állapotából.
Károlyt három jogcímen avatták boldoggá: a békéért tett erőfeszítései, szociális intézkedései és személyes hite miatt. Madeirán azóta is hatalmas tisztelete övezi, lassan száz éve óvják, gondozzák odaadóan a sírját a helyi székesegyházban. Ezért az uralkodó leszármazottai nem gondolták úgy, hogy Bécsbe, a császári család kriptájába kellene elhelyezni a testét.
KATTINTS A LINKRE!
Készülj ONLINE az EMELT TÖRI ÉRETTSÉGIRE!
Készülj a töri érettségire VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL!
Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességeket olvashatsz!
Forrás: Jean Sévillia: Az utolsó császár és király