Kommunista kiskirályok

Az 1945 utáni időszak vezetőiről már a kommunista érában is köztudott volt, hogy kártyáztak, ittak, nőztek, a köztulajdonból gyarapították a magánvagyonukat, vadásztak, luxusvillákban éltek és gyakran visszaéltek a hatalmukkal. De vajon megbüntette őket a nép képviseletét hirdető központi hatalom?

Forrás: Fortepan -ADOMÁNYOZÓ: Urbán Tamás KÉPSZÁM: 88729 Találat: 27 / 30

A korszak visszaéléseit egy közelmúltban megjelent tanulmánykötet (Kommunista kiskirályok) szerzői vizsgálták. A történész és levéltáros szerzők 17 esetnek jártak utána, és kutatásaik olyan történeteket tárnak fel, amelyek a korszakban helyi szinten ismertek, felháborítóak voltak, de ritkán kerültek be az országos sajtóba.

Villa és vadászatok – a honvédelmi miniszter

Aki egy kicsit is élt még a 89 előtt időszakban, annak nem ismeretlen Czinege Lajos, honvédelmi miniszter neve, aki a szocialista korszak hatalmi visszaéléseinek ikonikus alakjává vált. Lakás- és nyaralóügyei, költséges vadászatai már a korban szóbeszéd tárgyát képezték, és személye a kommunista vezetők bűneit általánosságban is jelképezte. Czinege több mint 24 éven át volt honvédelmi miniszter, de már a Rákosi-korszakban is ismert volt vehemens természetéről, hatalmi gőgből eredő túlkapásairól.

Például egyik hivatalos útja során a vasúti őrt szolgálati fegyverével megfenyegette, hogy nyissa fel előtte a vasúti sorompót. Máskor pedig rálőtt a szembejövő busz vezetőjére, mert az nem akart előle kitérni a keskeny úton. Persze az esetekről feljelentés érkezett az országos pártvezetéshez (a megyei pártvezetésben – úgy látszik – nem bíztak), és kivizsgálták az ügyet. Megállapították, hogy a bejelentésben szereplő tények valósak, és Czinegét szigorú megrovásban részesítették, majd leváltották a szolnoki pozíciójáról. A megyei első titkár végül így zárta az ügyet: “Czinege elvtárs alapjában véve jó elvtárs, még nem kiforrott… A Megyei Pártbizottság is hibás, mert nem hívta fel Czinege elvtárs figyelmét a hibákra, ebből nekünk is okulnunk kell… Czinege elvtárs ezeket a hibákat az üzemben, a munkásosztály között termelőmunkával kijavítja és későbbi időben a Párt újból ilyen megtisztelő funkcióba állítja be.”

Ez így is történt: Czinege Lajos 1951-ben katonai pályára lépett, 1957 elején a Munkásőrség egyik fő szervezője lett, 1960-84-ig pedig honvédelmi miniszter volt. Miniszteri pozícióját arra használta, hogy vagyont szerezzen, és kedvteléseinek hódolhasson. Szinte luxuskörülmények között élt a II. kerületi villájában, és Kaszópusztán lekerített vadászterülete volt. Az, hogy a legfelső pártvezetők a Káderdűlőként is emlegetett Rózsadombon és Pasaréten szolgálati lakásokat és villákat kaptak, általános gyakorlat volt, de ezek közül Czinege villája messze kiemelkedett. A Czinege házaspár egy 9 szobás, 462 m²-es lakást birtokolt, aminek felújítására 1982-ben több mint 6 millió forintnyi közpénzt költöttek. A kaszópusztai vadászterületén luxusüdülőt építtetett, ami 175 millió forintot emésztett fel, bár a hivatalos indoklás úgy szólt, hogy egy titkos katonai objektumot kell ilyen módon álcázni.

Bár több puritánabb kommunista vezetőnek szúrta a szemét a honvédelmi miniszter életmódja, Czinegéhez mégsem nyúlt senki. A korban is szinte megválaszolhatatlan kérdés volt, miképp maradhatott 24 éven át honvédelmi miniszter.

Pesti alsó rakpart, tribün a Parlament előtt az augusztus 20-i vízi- és légiparádén. Elől középen Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke. Forrás: Fortepan – ADOMÁNYOZÓ: MHSZ KÉPSZÁM: 118475 Találat: 2 / 6

Munkásőrparancsnok, aki lelőtte a sofőrjét

Ennél nagyobb ügy kerekedett azonban 1964-ben Zábráczki Ferenc munkásőrparancsnok történetéből, aki a Tisza gáton kocsikázva az autó ablakából akart fácánra vadászni, de közben sajnálatos módon a saját sofőrjét lőtte le, aki azonnal meghalt. Zábráckit minden tisztségéből felmentették, és két év letöltendő börtönbüntetést kapott.

A Munkásőrség tagjai sok fegyelmi vétséget elkövettek, különösen a szervezet megalakulását követő időszakban. A főként munkásokból, szegényparasztokból, tsz-tagokból álló munkásőrök rendszeresen italoztak, majd ittas állapotban a szolgáltai fegyverüket használva nem egyszer visszaéltek a hatalmukkal. Gyakran még a rendőrökbe is belekötöttek, megütötték, megfenyegették őket. Többször közúti balesetet okoztak, éjszakánként az utcákon randalíroztak, lövöldöztek. Kálban egy munkásőr pisztollyal fenyegetőzött az iskolában, mert a gyerek rossz jegyet kapott. A súlyosabb ügyeket elkövetőket általában megbüntették.

Forrás: Fortepan – ADOMÁNYOZÓ: Berkó Pál KÉPSZÁM: 79380 Találat: 12 / 90

Mezőtúron elkártyázták a tsz-t

1972-ben a köztudatban országszerte elterjedt, hogy a helyi vezetők elkártyázták a mezőtúri tsz-t, ami persze csak részben volt igaz. A város vezetői – a tanácselnök, a párttitkár és a rendőrkapitány – hosszú éveken át haszonélvezői voltak a tsz-től kapott juttatásoknak: birka, liba, vad, takarmány, alma, zöldség érkezett rendszeresen a helyi vezetők házaihoz a tsz-ből. A helyzetet súlyosbította, hogy ezen felül hajnalig tartó ivászatok, kártyacsaták folytak, és a korrupció mindent áthatott. A megvesztegetett vezetők pedig a tsz-ben folyó visszaélésekről nemcsak hallgattak, hanem minden erejükkel megakadályozták az ügyek felderítését.

A kártyacsatákba idővel a városka orvosa, pedagógusai, a városi tanács tisztviselői, rendőrei és taxisofőrjei is bekapcsolódtak. Játszottak ők mindig és mindenhol: hétköznap és hétvégén, délelőtt és éjszaka, a tanácsházán, a rendőrségen, a tsz-ben, gyakran még munkaidőben is. Tették mindezt annak ellenére, hogy a kártyázás büntetendő hazárdjátéknak minősült, ami ellen a rendőrségnek kellett volna fellépnie. Bár a város jobb érzésű lakói mindezt jelezték a felsőbb szerveknek, igazi intézkedés nem történt.

Az igazi botrányt az váltotta ki, hogy a tsz-ben a szövetkezet vezetői közel 100 ezer forint prémiumot osztottak ki maguknak a közgyűlés összehívása és megkérdezése nélkül. A visszaélésekről ekkor már nyíltan beszélt az egész város. A vezetők ekkor hamisítottak egy fiktív közgyűlésről egy fiktív jegyzőkönyvet, ahol elvileg a vezetők prémiumáról szavaztak. Ekkor indult meg egy igazi vizsgálat a mezőtúri vezetők ellen, akik a vizsgálóbizottság tagjait is megfenyegették.

Az ügy úgy tudott csak tisztázódni, hogy a tsz-tagok a Népszabadsághoz és a Kék fény című tv-műsor szerkesztőségéhez fordultak, mire – vélhetően a központi párt- és belügyi szervek utasítására a megyei rendőr-főkapitányság is nyomozásba kezdett, és kidőltek a csontvázak a szekrényből. Végül a tsz csődbe jutott, de inkább a rossz gazdálkodás, a szövetkezet vezetőinek alkalmatlansága és a kedvezőtlen természeti adottságok miatt. A helyzetet a vezetők kártyázási szenvedélye és ivászatai csak súlyosbították, de nem ez okozta a tsz csődjét.

Még hosszan lehetne sorolni a pártvezetők és funkcionáriusok bűneit. Aki részletesebben kíváncsi ezekre, olvassa el a Kommunista kiskirályok című tanulmánykötet, mert még számtalan érdekes és botrányos történetet tartalmaz.

Forrás: Kommunista kiskirályok (szerk: Majtényi György, Szabó Csaba, Mikó Zsuzsanna)

Készülj velem online a KÖZÉP SZINTŰ TÖRTÉNELEM  érettségire!

Készülj velem online az EMELT SZINTŰ TÖRTÉNELEM érettségire!

Kövess a facebookon is, ahol naponta friss történelmi érdekességeket olvashatsz!

 

 

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük