Így teltek Ferenc József hétköznapjai
Az uralkodókról általában csak a történelemkönyvekben olvasunk, rendszerint azért, mert épp háborút indítottak, békét kötöttek, területeket veszítettek. Abba azonban ritkán gondolunk bele, hogy ők is emberek voltak: felkeltek, borotválkoztak, reggeliztek, wc-re mentek, utaztak, szórakoztak. Épp úgy, mint mi kevésbé kékvérűek. Kukkantsunk most be Ferenc József híresen puritán életébe, és nézzük meg, hogyan teltek a császár hétköznapjai!
Élet az etikett szabályai alapján
Aki olvasott már akár csak egyetlen Sissi életrajzot is, biztosan tudja, hogy a császárné azért (is) menekült az udvari élettől, mert annak minden percét az etikett szigorú szabályai korlátozták. A királyok ideje mindig is szigorúan be volt osztva, ráadásul el kellett viselniük, hogy különféle emberek csoportjai éjjel-nappal ott lebzseltek körülöttük. Ez alól Ferenc József sem volt kivétel, ám úgy tűnik, hogy kicsit kényszeres természetét ez különösebben nem zavarta. Valószínű, hogy az udvari szertartásrend szigorúsága nélkül is menetrendszerűen pontos életet élt volna.
A császárt például a szertartásrend arra kötelezte, hogy audiencián fogadja a hozzá kérelemmel fordulókat. Élete során mintegy százezer embert fogadott magánkihallgatáson. Aki hozzá fordult, annak meg kellett felelnie a legszigorúbb öltözködési és udvariassági szabályoknak. Civil férfi frakkban, katonaember díszegyenruhában volt köteles megjelenni a császár előtt. Mielőtt az uralkodó elé engedték volna, a szertartásmester figyelmeztette, hogy amint belép a terembe, háromszor és egyre mélyebben kell meghajolnia. Amikor pedig távozik, nem fordíthat hátat a császárnak, tehát kifelé farolva két meghajlással kell búcsút vennie császárától. Ez néha azzal járt, hogy a látogató vakon indult el a kijárat felé, cikkcakkban, és számtalan vendég feldöntötte az óriási porcelánvázákkal megrakott konzolt. Akinek szerencséje volt, azt valamelyik együttérző lakáj a frakkjánál fogva biztonságos helyre kormányozta.
A császár felébred
Ferenc József napirendje egy hadgyakorlat pontosságával zajlott. Az udvari lakáj minden reggel hajnali négykor lépett a császári hálószobába, és “Őfelsége lábai előtt heverek!” mondattal ébresztette az uralkodót. Ezután érkezett a mosdató ember, aki a császár hálószobájában felállított egy kaucsuk fürdőkádat, és segített őfelségének megmosdani, majd tetőtől talpig alaposan megmasszírozta őt. A fürdető ember minden útjára elkísérte a császárt, és vitte magával a tisztálkodáshoz szükséges összes eszközt: az összecsukható kádat, egy lábmosót valamint mindenféle szivacsot, törülközőt.
Öltözik a császár
A fürdőmester után következett a fodrász, aki megigazította a császár bajuszát, szakállát, haját. Ha fogadást adott a császár, akkor egy nap kétszer kellett megborotválnia őfelségét. Szakálligazítás közben Ferenc József a napi eseményekről társalgott a borbélyával, mert ismerni akarta a nép véleményét. Ezután már csak fel kellett öltöztetni őfelségét, aki rendszerint egyenruhát viselt. Otthoni munkára általában könnyű szürkéskék katonai zubbonyba bújt, hivatalos ügyek intézésekor pedig mindig egyenruhát viselt. Civil ruhát csak akkor öltött, ha magánemberként utazgatott külföldön, például a felesége társaságában. A civil ruhát nem nagyon kedvelte, mert piperkőcnek érezte magát benne.
Reggeli, ebéd, vacsora
A reggeli teendők után a dolgozószobájában álló íróasztalához ült le, ahol órákon át elbíbelődött az eléje tett, szépírásban fogalmazott javítatlan beadványokkal. A géppel írt beadványokat elutasította. Hajnali ötkor a lakáj felszolgálta neki a reggelit: kávét, vajat, süteményt és szabad- és ünnepnapok kivételével a sonkát. Reggelente egy egészen különleges újságot adtak át a császárnak. Ez a lap mindössze három példányban jelent meg Bécsben, és egyetlen előfizetője akadt: maga a császár. Ez az újság a Monarchiában megjelent újságok aznapi legfontosabb cikkeinek a kivonatát gyűjtötte egybe, és egy egész iroda foglalkozott a cikkek összeállításával, fordításával. Az újságot a császári és királyi nyomdában állították elő, és a másik két példányból egy a főhadsegédhez, egy pedig a császári levéltárba került.
Reggel hétkor érkezett a császár udvari orvosa, aki megvizsgálta felséges betegét. A császár – hála fegyelmezett életmódjának, a rendszeres étkezéseknek – egészséges ember volt. Néha a gyomra rakoncátlankodott csak, amit hagymatinktúrával kezeltek.
Ha audiencia volt aznap, a császár mintegy száz ügyfelet fogadott. Az íróasztalon hevert az előre kikészített lista a kérelmezők nevével és a megjelenés okával. Ebédidő előtt egy kis asztalt hoztak be a dolgozószobába, ennél költötte el a császár a második reggelijét: levest, vékonyra szeletelt marhahúst, valami szárnyast zöldséggel, és megivott egy pohár Spaten sört. Gyakran előfordult az is, hogy az íróasztalon terítettek őfelségének, ám ha valami sürgős ügy jött közbe, nyomban letette a villát, és megoldotta a feladatot.
Pontban déli 12 órakor történt az őrségváltás a Burgban. A császár ilyenkor kiállt a kancellária balkonjára, és ellenőrizte, hogy szabályosan történik-e az őrségváltás. A Schönbrunnban vagy a Hofburgban este öt és hat óra között szűk családi körben vették magukhoz a vacsorát, ami semmiben sem különbözött a polgárok szerény vacsorájától. A császár minden nyári este kivitette magát Schönbrunnba, 1904-től pedig nagyrészt ott is lakott, bár bizonyos ügyeket továbbra is a Hofburgban intézett. A Burgot este nyolckor minden oldalról lezárták, és őfelsége nyugovóra tért, hacsak valamilyen estély vagy hivatalos ügy nem késztette éjszakázásra.
Készülj velem ONLINE az emelt töri érettségire!
Készülj a töri érettségire VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL!
Kövess a facebookon is, és biztosan nem maradsz le egyetlen érdekes bejegyzésről sem!
Forrás: Cachée – Praschl- Bichler: Ferenc József magánélete