Így nyaralt a fővárosi úri közönsége
A nyaralás a Monarchia korában épp úgy hozzátartozott a nyárhoz, mint manapság. Egy magára valamit is adó úri család már tavasszal kiköltözött a városból. Vitték a családot, cselédet, pereputtyot, és élték világukat a főváros környéki falvakban, a Balatonon vagy éppen Abbáziában, amit ma Opatija néven ismerünk.
Olyannyira cikinek számított, ha egy fővárosi úri családnak nem volt pénze nyaralásra, hogy inkább elhíresztelték, hogy valami divatos nyaralóhelyen töltenek pár hetet, majd lefüggönyözött ablakok mögött bujkáltak hetekig, nehogy kiderüljön, hogy megszorultak anyagilag.
Ki a faluba!
A kiegyezés után igazából még nem voltak nagy igényei az úri közönségnek. Úgy tartották, hogy a romlatlan természet jót tesz az ember egészségi állapotának, és a friss levegő, csend kisimítja a városi porban, zajban megfáradt idegeket, így beérték azzal, ha kiköltöztek Budapest szélére. Így épültek fel a 19. század végén a svábhegyi, hűvösvölgyi, városmajori villák. Azért tegyük hozzá, hogy ezeket a villákat csak a nagypolgárág vagy a vagyonosabb középosztálybeliek engedhették meg maguknak. A szerényebb vagyoni helyzetűek inkább a Pest környéki falvakban vagy a Dunakanyarban építkeztek vagy béreltek nyaralót. Ez azt jelentette, hogy a család pünkösd után kiköltözött falura, és augusztus végéig ott laktak. A családfő, aki nem kapott ilyen hosszú szabadságot, naponta bejárt dolgozni a városba, de az estéket és az éjszakákat a családjával töltötte a vidéki nyaralóban.
A közelsége miatt nagyon népszerűvé vált Gödöllő, különösen a vasútállomás környéke. Tovább növelte a település népszerűségét, hogy 1867-ben a kastély az uralkodópáré lett, és mint tudjuk, Sissi igen gyakran tartózkodott itt. A kastély parkját megnyitották az úri közönség előtt is, akik délutánonként, esténként itt vonultatták fel a kimenőruhájukat. Az úriasszonyok szórakoztatására Gödöllőn sorra nyíltak a cukrászdák, vendéglők, egyesületek jöttek létre a település fejlesztésére.
A falusi élet egy kissé fellazította a merev városi illemszabályokat. Az emberek könnyebben ismerkedtek, szívélyesebbek, bizalmasabbak lettek egymás iránt. Ilyenkor eshetett meg az a skandalum, hogy egy-egy úrikisasszony beleszeretett egy nincstelenebb fiatalemberbe, aminek aztán bármiféle következménye lehetett.
Irány a Balaton!
A reformkorban fordult a középosztály figyelme a Balaton felé. Óriási előnye volt, hogy nem kellett hozzá külföldre utazni, és egyszerre lehetett élvezni a romlatlan falusi környezetet és a fürdőélet minden örömét. A középosztály sorra építtette a villáit Balatonfüreden, Almádiban, Siófokon, Balatonszemesen. A családfő innen már nem tudott naponta bejárni dolgozni Budapestre, így ő csak egy-két hetet töltött a családdal. Az asszonyok, gyerekek, cselédek viszont itt töltötték az egész nyarat. Strandoltak, csónakáztak, hajókáztak, korzóztak, báloztak. És természetesen összejártak azokkal, akikkel a fővárosban is.
Abbázia
Csak az igazán gazdagok engedhették meg maguknak, hogy a tengerhez menjenek nyaralni. A kiegyezés után a magyar tenger nem a Balatont, hanem az Adriát jelentette. A magyar elit így is kezelte Abbáziát (ma Opatija). A horvát-magyar kiegyezés (1867) Fiumét és Abbáziát autonómiával ruházta fel, és hivatalosan a magyar koronához csatolt külön testként határozta meg a szövegezés a kikötőváros területét. Így aztán villámgyorsan a Monarchia második legnagyobb üdülőtelepévé nőtte ki magát Abbázia. (Az első számú üdülőhely Karlsbad volt.) Nemcsak a tenger és a környező hegyek vonzottak a magyar előkelőket, hanem a környék levegőjének jótékony hatása is. Sorra nyíltak a szanatóriumok a tüdőbetegek számára, akik esténként előkelően korzóztak a tengerparti sétányon. Aki manapság Opatijában jár, beleszippanthat egy kicsit a Monarchia atmoszférájába. Érdemes benézni a Kvarner Hotelbe, ami a század végén mindössze tíz hónap alatt épült fel, hogy minél előbb helyet biztosítson a nyaralni vágyóknak.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran másokkal is!
KATTINTS A LINKRE!
Készülj ONLINE az emelt töri érettségire!
Készülj VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL a töri érettségire!
Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességekről olvashatsz!