II. Erzsébet angol királynő egy hatalmas, multikulturális birodalom uralkodója, és életének nagy része ceremoniális külsőségek közepette zajlik, melynek egyes elemei Viktória királynő óta változatlanok. De vajon milyen az uralkodónő magánemberként? Erről sokkal kevesebbet tudunk.
A náciknak megvolt a maguk elképzelése arról, milyennek kell lennie a jó német asszonynak. Az igazi árja nő nem politizál, nem vágyik hivatalba, hanem sorra szüli a gyerekeket, és jó háztartásbeliként meghitt otthont teremt szerető férje és boldogan hancúrozó gyerekei számára. Azt azonban kevesen tudják, hogy a hivatalos ideológiával ellentétben a náci vezetők feleségei, élettársai, szeretői közül csak alig néhány felelt meg a fenti elvárásoknak.
A jeruzsálemi templom és később annak a helye évezredek óta szenvedélyes érzelmeket vált ki a három nagy világvallás követőiből. Szent hely ez a zsidók, keresztények és muszlimok számára is. Bár fizikai értelemben már nem létezik, még így is nagy viharokat kavar. Mi a titka a helynek?
Hitler halála körül évtizedekig nem oszlott a rejtély. Mivel a Hitler-bunkert a szovjetek foglalták el, ők találtak rá két elszenesedett holttestre is, amelyről feltételezték, hogy Hitler és Eva Braun maradványai lehetnek. Az általuk végzett vizsgálatok eredményeit évtizedekig elzárva tartották, és a hidegháború éveiben a Szovjetunió politikai céljainak megfelelően újabb és újabb verziókat osztott meg a világgal Hitler haláláról.
1945 után az országot megszálló szovjet csapatok több százezer magyar állampolgárt fogtak el és szállítottak munkatáborokba. Nem igen volt olyan magyar család, ahonnan ne vittek volna el valakit. A fogságból hazatérőkre a kommunista rezsim hallgatást parancsolt, és persze a kínszenvedések túlélői nem is szívesen elevenítették fel az emlékeiket. A magyar fogolyügy körül még ma is sok a félreértés, félinformáció.
A 18. század végéig emberek ezreit égették el máglyákon, mert boszorkánysággal vádolták őket. A legképtelenebb okok miatt kerülhetett valaki gyanúba, és onnantól kezdve nem volt megállás a máglyáig. A kínzókamrában a vádlottak többsége mindazt az őrültséget beismerte, amely a kínzók fantáziájában megszületett a boszorkányokról. De vajon honnan ered a boszorkányoktól való félelem, és miért tartottak tőlük ennyire?
Aragóniai Beatrixet Mátyás király feleségeként ismerjük, és kevesen tudják, hogy az uralkodó halála után az özvegy feleségül ment II. Ulászlóhoz. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy ez a házasság nagyon furcsára sikerült, és Beatrix számára rengeteg megaláztatást tartogatott.
A katolikus egyház kezdetektől óvta a dogmái tisztaságát az eretnekek tévtanításával szemben. Ha valaki ezekkel a tanokkal mégsem értett egyet, akkor eretneknek bélyegezték, és pillanatokon belül az inkvizíció karmaiban találta magát. Akit pedig egyszer is meglegyintett az eretnekség vádja, egész életében viselte ennek következményeit. És ez volt a jobbik eset. Rosszabb esetben szörnyű kínzási módszerekkel kicsikarták belőle a vallomást, és elevenen égették meg. Mindezt azért, hogy a halhatatlan lelkét megmentsék...
Az Országházra úgy szoktunk gondolni, mint a törvényhozás színterére, ahová a képviselők dolgozni járnak. Pedig ez a gyönyörű épület emberek százainak adott és ad munkát ma is, sőt korábban bizonyos esetekben lakóhelyül is szolgált. Az 1902-es használatba vétel óta számtalan furcsa és meglepő dolog történt az épületben a képviselőterem falain kívül és belül.
A Monarchia széthullása után a Habsburgokat a legtöbb utódállamban megfosztották a tróntól, az utolsó császári párt száműzték Ausztriából, a család tagjait évtizedeken át nem engedték az ország területére lépni. Mi lett a sorsa az évszázadokon át uralkodó család tagjainak?