A magyar Dowton Abbey
Ha te is nagy rajongója vagy a brit cselédek és főnemesek életét bemutató sorozatnak, és érdekel a magyar sorstársaik élete, akkor a gyulai Almásy-kastélyt máris vedd fel a bakancslistádra! A 18. században épült kastélyban két éve nyílt egy elképesztően szuper, interaktív kiállítás Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban címmel. A kiállítás anyagából most a kiszolgáló személyzet életét mutatom be.
Forrás: Fortepan
Komornyik 3D-ben
A kastélyba lépőket a komornyik, a kulcsárnő, a szakácsnő és egy pukedliző komorna 3 D-s képe fogadja. Ezek után pedig a 21. század összes interaktív varázslata átsegít minket a 19. század második felébe. Sorra járhatjuk a cselédség szobáit bemutató termeket, megtudhatjuk, mi volt a dolga a személyzet egyes tagjainak: megtanulunk ezüstöt tisztítani, vacsorára megteríteni és az urak kényes ruháit szakszerűen mosni, vasalni. Utunk során eljutunk a kastély kamrájába, megnézhetjük a korabeli jégvermet és a konyhát is. A cselédség traktusáról a híres-nevezetes zöld posztós ajtón keresztül jutunk el az urak világába. A zöld posztós ajtó azért nevezetes, mert szimbolikus átjárót jelent a két világ között, amelyet a személyzet közül csak az urak személyes szolgálatát ellátó cselédek léphettek át.
A személyzet vezetői
Egy kastély működtetéséhez legalább 30-35 fős személyzet kellett. A kastély urait a belső személyzet szolgálta ki, akik teljesen elkülönültek a birtokon dolgozó többi munkástól. A személyzet tiszti karát a kastély ura nevezte ki, őket különleges előjogok illették meg. Például külön szoba, kiszolgálás. Cserébe viszont nagyon komoly, felelősségteljes munkát vártak tőlük. A tiszti karhoz tartozott a komornyik, a házvezető, a szakács, az inas és a komornák. A női szolgákat a házvezető, a férfiakat pedig a komornyik felügyelte. A magasabb rangú szolgálók a beosztásukat általában szüleiktől, testvéreiktől örökölték, gyakorlatilag gyerekkoruktól kezdve belenőttek a feladatokba. Máshonnan nem is tudták volna megszerezni azt a tudást, amely az urak ellátásához szükséges volt.
A házvezetőnő
A férfi házvezető intézte a kastély gazdasági ügyeit: számon tartotta a bevételeket, kiadásokat, vásárlásokat. A házvezetőnő felügyelte a női alkalmazottakat, és a helyiségek kulcsait is ő őrizte. Éppen ezért gyakran hívják kulcsárnőnek is. Neki saját lakrésze volt a konyha közelében, itt intézte a ház ügyeit. Innen kiválóan tudta felügyelni a konyhát és a belső személyzetet is. A ház úrnője rendszerint itt látogatta meg, és együtt tervezték meg a heti menüt, a várható vendégek száma alapján egyeztették, hogy mennyi alapanyagra van szükség az étkezésekhez. A házvezetőnő pontos kimutatást készített mindenről: a beérkező árukról, a raktáron lévő készletekből, a cselédekről, a javításokról és a kiadásokról. Neki kellett gondoskodni a háztartás tisztaságáról, a lepedők, törülközők cseréjéről, ő felügyelte a porcelánkészleteket, a bútorok tisztaságát.
A komornyik
A komornyik a családfő körüli szolgálatokat személyesen látta el, ő segítette az öltözésben, vetkőzésben, ezért az ő szobája közvetlenül az úr hálószobája mellett helyezkedett el. Ő felügyelte a az étkezéseket, az ő dolga volt, hogy megfelelő legyen a terítés, a világítás, a fűtés, és ő szolgált fel a főétkezéseknél. Töltögette az italokat is, és a borospincéket is felügyelte. A munkáját alacsonyabb rangú inasok segítették.
Nevelőnő és komorna
A személyzet elit részéhez tartozott a nevelőnő és a társalkodónő is. Ez utóbbi gyakran egy szegényebb családtag volt, aki mindenhová elkísérte úrnőjét, értett a zenéhez, társalgáshoz, jól beszélt nyelveket. A nevelőnő általában német, francia, angol kisasszony volt, aki hatéves korukig felügyelte az úri csemetéket. Rendszerint a gyerekekkel együtt, később pedig a mellettük lévő szobában aludt. A komorna az úrnőt öltöztette, frizurát készített neki, gondját viselte a ruháinak, segített a levelezésben, és mindenhová elkísérte. Rendszerint az úrnője melletti szobában aludt.A komorna munkanapja az úrnője ébredésével kezdődött, és addig nem fekhetett le, amíg az úrnő ágyba nem került. A komorna feladata volt az úrnő szobájának rendben tartása: takarított, elpakolta az elöl lévő ruhákat, karbantartotta az úrnője ruházatát. Ő stoppolta a harisnyákat, ágyneműket. Neki időnként még szabadideje is volt, bár folyamatosan az úrnő rendelkezésére kellett állnia.
A komornyik beosztottjai
A komornyik felügyelete alá tartoztak az inasok, akik a család többi férfi tagjának segítettek az öltözködésben. De segédkeztek az ételek felszolgálásánál is. A háziszolgák a komornyik és az inasok munkáját segítették: felszolgálták a teát, tisztították a késeket, beengedték a vendégeket, és őket alkalmazták hírvivőként is. A hintó hátulján mindig utazott egy háziszolga, és az úr vagy úrnő csomagjait is ő cipelte.
Szobalányok és mosónők
A házvezetőnő “beosztottjai” voltak a szobalányok, akik a női munkákat végezték a háztartásban: takarítottak, mostak, vasaltak, varrtak, kiürítették az ágytálakat, vizet hordtak, tüzet raktak. A belső szobalányok az úri szobákért feleltek. Ők takarították a fogadószobát, a nappali szobákat, könyvtárat, dolgozószobákat – de még hajnalban, mielőtt a család felkelt volna. Napközben felszolgálták a kávét, teát, csokoládét. A kezdő szobalányok hordták az ágytálakat, begyújtottak a kandallókban, gondoskodtak meleg vízről a szobákban.A szobalányok szobái a cselédszárny távolabbi végében voltak, vagy a kastély padlásán. Általában ketten aludtak egy szobában. A női szolgálók feladata volt a ruhák tisztítása is. A nagyobb háztartások külön mosónőt tartottak, aki a törölközők, ágyneműk és a háznép ruhájának tisztítását végezte, ami mosógép és centrifuga hiányában hatalmas és megterhelő munka volt.
Konyhai személyzet
A konyha a szakács felügyelet alá tartozott, akit általában Franciaországból hozattak. Ő a konyha teljhatalmú ura volt, és irányította a konyhai cselédek életét. Felügyelte a konyhalányok és mosogatólányok munkáját, akik tisztítottak, aprítottak, kavartak, vizet hordtak, nyársat forgattak, és a konyha folyamatos takarításáról is gondoskodtak. A nagyobb háztartások alkalmaztak külön cukrászt és sütőasszonyt is. A sütőasszony készítette a kenyereket, kalácsot, péksüteményt.
A belső személyzet mellett népes külső személyzet gondoskodott a kastély körülölelő kert karbantartásáról, a lovakról, hintókról, a kastély bejáratának őrzéséről.
Készülj velem az emelt töri érettségire!
Kövess a facebookon is, és biztosan nem maradsz le egyetlen új bejegyzésről sem!