Istállóban született-e Jézus?
A kereszténység kezdete óta képek, festmények ezrei születettek, amelyek a Megváltó születését ábrázolják. A sablon szerint a helyszín általában egy istálló vagy egy barlang. Állandó kellékek az állatok, a jászol és a pásztorok. De vajon mit mond erről a történetírás?
A Biblia szerint Mária és József egy Augustus császár által elrendelt népszámlálás miatt indult el Názáretből Betlehem felé. A két település közötti út kb. 170 km, amit a várandós Máriának gyalog vagy szamárháton kellett megtennie. A Biblia szerint így hangzik a történet: „És történt, hogy amíg ott voltak, eljött a szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely”.
A szállást az ókori Keleten a karavánszeráj jelentette. A karaván, utazók, kereskedők csoportja tevékkel, szamarakkal vonultak át a lakatlan, sivatagos vidékeken, és általában igyekeztek, hogy estére eljussanak egy karavánszerájhoz. Ezt ma leginkább motelnek hívnánk: szállást, élelmiszert lehetett kapni ezekben a fogadókban. Az ókori keleti szerájok évszázadokig megőrizték hagyományos formájukat. Általában négyszögletes épületek voltak, középen egy udvarral, az udvarban egy kúttal az érkező állatok számára. Az utasok az emeleti kis kamrákban pihentek, állataik pedig a belső udvarban.
A Biblia elég szűkszavú, de látjuk, hogy se istállót, se barlangot nem említ, jászolt viszont annál inkább.
Lakóház az ókori Izraelben
Nem tudjuk tehát, hol töltötte a fiatal pár azt a bizonyos éjszakát. Az is lehet, hogy József egyik ismerősénél, rokonánál. Érdemes azonban egy pillantást vetni a korabeli lakáskörülményekre, hogy világosabb legyen a helyzet.
Az ókori emberek általában egy térben aludtak az állataikkal. Rendszerint egyszobás házakban laktak. A ház belsejében az istállórészt egy kicsit alacsonyabban alakították ki mint a szoba szintjét, és néhány lépcsőfok vezetett a szobából az istállóba, melynek két oldalán a juhok és a kecskék számára etetővályúk voltak. A szoba részen középen volt egy tűzhely, amit a lakók körülültek. Nem volt se szék, se asztal, se bútor. Sőt még ágy sem. Fekvőhelyül szalmagyékény szolgált, amit a fejtámasszal összetekerve egy sarokban tartottak. Ezt este kiterítették, vagy egyszerűen csak a saját köntösükkel takarózva ledőltek. Az egész család lábbal a tűzhely felé egymás mellett aludt, a gyerekeket pedig vagy függőágyba vagy a jászolba fektetették.
Valószínűleg ehhez hasonlóan nézett ki az a szoba is, ahol Mária és József aznap éjjel megszálltak. 
A kisded és a pásztorok
A Betlehem környéki szegények az újszülött gyermeket megfürdették, sóval bedörzsölték, majd használt ruhadarabokba bugyolálták, amelyet nyaktól lábig hosszú, széles szalagcsíkokkal körbetekertek. A csecsemő úgy nézett ki mint egy mini múmia. Körülbelül a baba három hónapos kora táján a pólya felső részét kibontották úgy, hogy a kezek szabaddá váltak, a lábakat azonban még sokáig lekötözve tartották. A zsidó néphit szerint így védték a gyermeket a gonosz szellemek ártó hatásától. Minden bizonnyal így került a kisded Jézus is bepólyálva a jászolba.
Babalátogatás
Jézus valószínűleg a téli esőzések utáni időszakban született, amikor a talaj már kizöldült. A Betlehem környéki mezőkön csak ilyenkor lehet legeltetni. Így jönnek a képbe a pásztorok, akiknek angyal hozza a hírt: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában”. Ma is hasonló módon adják tudtul a beduinok egy fiú születését. Amikor megszületik egy baba, kisfiúk várják az ajtóban a hírt, és ők futnak szerteszét, mert valamennyien elsőként szeretnék az újdonsült apának elújságolni az örömhírt. Szó szerint ezt mondják: „örömhír, örömhír, fiad született!”. Ezek a szavak köszönnek vissza az angyalok mondataiban is.
A szerencsekívánatok manapság is jellemzők a keleti emberekre. A szülés utáni napokban rokonok, ismerősök, de gyakran még idegenek, akik véletlenül a városban tartózkodnak, meglátogatják a fiatal szülőket, hogy gratuláljanak, és áldást kérjenek az újszülöttre. A pásztorok és a napkeleti bölcsek látogatása tökéletesen beleillik ebbe a képbe. Valamennyi látogató ajándékot visz, többnyire édességet, kávét, cukrot. A bölcsek ajándékai erre a szokásra rímelnek. Súlyos sértésnek számít, ha valaki elmulasztja a jókívánságokat.
Az eredeti kérdésre válaszolva tehát Jézus minden bizonnyal egy korabeli szoba-istállós házban született, és a születése után minden pontosan úgy történt, ahogy általában szokás volt. Persze azért megspékelve néhány „isteni extrával”.
Készülj ONLINE az emelt töri érettségire!
Készülj VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL a töri érettségire!