Egy magyar fejedelmi család magánélete
Ritkán gondolunk bele, hogy a történelemkönyvekből ismert hírességek épp olyan emberek voltak mint mi: szerettek, gyűlöltek, gyerekeket nemzettek, gyászoltak. Kukkantsunk most bele I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna magánéletébe!
Mozaikcsalád a 17. században
Sokan azt gondolják, hogy a mozaikcsalád valami modern kori “találmány”. Nem is tévedhetnének ennél nagyobbat! A régi korok magas halálozási arányai miatt a 17. századi Magyarországon is teljesen megszokott dolog volt, hogy előző házasságokból hozott gyerekek éltek együtt – gyakran úgy -, hogy alig ismerték az édesszüleiket, mert azok korán meghaltak, és “mostohaszülők” nevelték fel őket a saját gyerekeikkel együtt. Sok főúri asszony várta már özvegyen a gyermekét, számtalan anya meghalt szülés közben vagy gyermekágyi lázban, és rengeteg gyerek nőtt fel úgy, hogy nem is ismerte a szüleit.
Így történt ez a kis I. Rákóczi György családjában is. A három Rákóczi fiúnak kiskorában volt egy féltestvére apjuk előző házasságából, és a családhoz tartozott még három gyermek apjuk különböző feleségeitől. Összesen öt házasságból származó utód tartozott a családhoz – ráadásul úgy, hogy nem is mindegyik gyermeknek Rákóczi Zsigmond volt az apja. Azt hihetnénk, hogy elképesztő zűrzavar és viszály uralkodott egy ilyen családban, és féltékenység, drámák, érdekek ütközése dúlta fel az életüket. Minden bizonnyal előfordulhattak nagy érzelmi feszültségek, de nem ez volt a jellemző, ugyanis nagyon más körülmények között éltek, mint a mai mozaikcsaládok.
Még ha a gyerekek ugyanazon fedél alatt is éltek, a hatalmas várakban mindannyiuknak külön szobája volt, többnyire külön személyzetük is. És bár az illem úgy diktálta, hogy napközben közös helyiségben tartózkodjanak, igen ritkán voltak magukban. Szolgák, vendégek jöttek-mentek napközben, és ők is folyton vendégségbe jártak, tehát tényleg ritkán tartózkodtak egyszerre mindannyian egy helyen. A gyerekek is folyton jöttek-mentek, utaztak, rokonokat látogattak, hazatértek, vendégségbe mentek, rengeteg kapcsolatot ápoltak, ezer szállal kötődtek a szűkebb családon kívüli személyekhez. Vagyis messze nem voltak annyira összezárva és egymásra utalva, mint a mai mozaikcsalád tagjai.
Ezekben a nagycsaládokban az volt a szokás, hogy a mostohaanya, nagymama, keresztszülő vette át az anya szerepét, és valaki pótolta az édesapát is. Persze minden gazdag árva pótapja, vagyonának gondozója számíthatott arra, hogy mostohagyermeke felnőve, beperelte őt vagyonának gondatlan kezelése miatt.
I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága
Mivel főúri körökben is elrendezett házasságokat kötöttek, voltak olyan párkapcsolatok, amelyek hidegek, alig-alig kibírhatóak voltak. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága ezzel szemben meleg, szeretetteljes viszony volt. Már gyermekként is ismerték egymást, hiszen ugyanazon a környéken, ugyanazokban a körökben nevelkedtek. És bár, amikor 1616-ban összeházasodtak, az ifjú menyasszony még csak 16 esztendős volt, jól összeszokott, egymásra hangolódott párként viselkedtek. Harmonikus viszonyuk egyik bizonyítéka, hogy leveleikben bátran kritizálják egymás tevékenységét, mégsem támad ebből ellenségeskedés közöttük. Például Györgynek egyáltalán nem tetszett, ahogy Zsuzsanna felújíttatta a pataki várat. Különösen – az egyébként gyönyörű loggiás lépcsőt – bírálta, mert az szerinte alkalmatlan helyen van. Az volt a fejedelem gondja a lépcsővel, hogy ez kötötte össze a szobáját a felesége hajlékával, ám olyan helyen volt, ahol mindenki látta, ha ő meglátogatta Zsuzsannát. Nyilván nem a nappali látogatások miatt volt ennyire szégyenlős a fejedelem – a házasságuk 16. évében…
Persze Zsuzsanna sem fogta vissza magát, és rendszeresen beleavatkozott a férje közéleti ügyeibe a jobbítás vagy segítés szándékával. Például hevesen bírálta fejedelmi férjét amikor az 1644 elején III. Ferdinánd ellen hadba indult. Az asszony kifogása az volt, hogy férjét a személyes becsvágy hajtja, hadjáratával nem Isten dicsőségét szolgálja, és a református egyház ügyének is kárt okoz. A nyilvánosság előtt azonban úgy viselkedett, ahogy az egy fejedelemasszonytól elvárható volt, és támogatta Rákóczi hadjáratát.
Sűrűn leveleztek egymással, volt olyan nap, amikor több levelet is írtak. Sokatmondó, hogy amikor Rákóczi György néhány napig nem kapott levelet a feleségétől, azt írta neki, hogy majdnem gutaütést kapott a bizonytalanságtól.
Gyerekek
A fejedelmi pár életében volt azonban egy ügy, amelyben mindig egyetértettek: a gyerekeik körüli teendők. Összesen hat fiuk született, közülük kettő élte meg a felnőttkort. Négy gyermek elvesztése ekkoriban nem számított különlegesnek. (Esterházy Pálnak két feleségtől 27 vagy 28 gyermeke született, de egyszerre négynél többen soha nem éltek.) Rákóczi György minden gyermeke születésére hazament, még akkor is, ha éppen egy hadjáratot kellett otthagynia az esemény kedvéért. Így történt ez 1621-ben is, amikor Rákóczi Bethlen Gábor hadjárata idején Bethlen tiltása ellenére elhagyta a tábort, hogy hazamenjen első fia születésére. Bethlen még évekkel később is sértődötten emlegette Rákóczi fura viselkedését.
Rákóczi György később is sok időt töltött együtt gyermekeivel: madarászni vitte, bevonta őket a saját szórakozásaiba, a politikai életbe. Azokat a gyermekeket pedig, akiket elvesztettek, Rákóczi mélyen meggyászolta, nem titkolta a haláluk miatt érzett fájdalmát, holott ekkoriban nem mutatták, nem beszéltek a gyermekek elvesztése miatt érzett gyászukról az emberek. Rákóczi György Ferkó fiának halálát egész életében hetente egy napi böjttel gyászolta, ami nemcsak kiáltóan szokatlan volt, hanem nagy feltűnést is keltett.
A fejedelmi pár óriási figyelmet szentelt megmaradt két fiuk oktatásának is. Gyermekeiket nem küldték külföldre, hanem a külföldet hozták ide nekik. Kiváló, külföldi tanárokat fogadtak fel, és meghívták az erdélyi előkelők fiait is az iskolájukba – természetesen szigorúan csak református családok csemetéit. A későbbi II. Rákóczi György 16 éves, testvére, Zsigmond pedig 18 éves koráig tanult. Mindkét fejedelemfi egy-egy emlékezetes nagy vizsgával fejezte be a tanulmányait, amikor is a fejedelem (a saját apjuk) adta ki a vizsgák anyagát, és ő írt róluk büszke beszámolót, majd apai intelmeket adott számukra.
A fejedelmi pár házasságának György halála vetett véget 56 éves korában. A fejedelem végrendeletében a teljes családi vagyon feletti rendelkezést Zsuzsannára bízta, így ő lett a leggazdagabb asszony egész Magyarországon. Az asszonynak újabb házasság meg sem fordult a fejében.
Forrás: Péter Katalin: Magánélet a régi Magyarországon
Készülj velem online a KÖZÉP SZINTŰ TÖRTÉNELEM érettségire!
Készülj velem online az EMELT SZINTŰ TÖRTÉNELEM érettségire!
Kövess a facebookon is, ahol naponta friss történelmi érdekességeket olvashatsz!