Emelt Töri Érettségi

A középkori muzulmán nők titokzatos világa

A muzulmán nők világát mindig is belengte valamiféle titokzatosság és kettősség. Egyrészt a lefátyolozott nők világa szigorú szabályokról árulkodik, másrészt a hastáncosok erotikus tánca valami egészen másról. De vajon melyik az igazság? Hogyan éltek a muzulmán nők a középkorban?

Az iszlám és a nők

Bár a Korán szerint a férfi és a nő spirituális értelemben egyenlőnek számít, az imák során már kezdetektől elkülönítették egymástól a férfiakat és a nőket, és a lányok születése a muszlim családokban inkább csalódottságot váltott ki, mint örömöt. Míg az előkelő családokban a fiú születését hatalmas lakomával ünnepelték, az újszülött kislányok érkezését csendes belenyugvással vették tudomásul.

Így házasodtak

A kislányok képzése sem volt olyan alapos mint a fiúké. Elsajátították a vallás alapjait, édesanyjuktól, női rokonaiktól megtanulták a helyes viselkedés, szépségápolás, öltözködés fortélyait, aztán már férjez is adták őket. Már 10-12 éves korukban eljegyezték őket. A muzulmánok a házasságkötést nem tartják szentségnek, náluk ez egy civil szerződés, csak két tanúra van szükség ahhoz, hogy egy házasság megköttessen. Az iszlám jog szerint a lányt senki nem kényszerítheti arra, hogy akarata ellenére házasságot kössön.

A szokások szerint a középkor évszázadaiban a vőlegény nem láthatta a menyasszonyát az esküvő előtt. Általában a nőrokonok vagy egy hivatásos kerítőnő szervezte a házasságot. Persze a fiatalember jobban járt, ha az édesanyja választotta ki számára a házastársat. Az anyák szabadon elmehettek a lányos házhoz, sőt gyakran a fürdőben szemelték ki jövendő menyüket. (A fürdőben kendőzetlenül megszemlélhették a lány testét is…)

A házasságkötés után a férjnek kötelessége volt, hogy a feleségét és a gyerekeit eltartsa. Az iszlám jog már a korai időktől kezdve elismerte a nő jogát arra, hogy saját vagyona legyen. Például a jegyajándékot a nő akkor is megtarthatta, ha elvált a férjétől.

Férj és feleség először a nászéjszakán pillanthatta meg egymást, és náluk is szokás volt másnap reggel a lepedő bemutatása, ezzel bizonyítva, hogy az ifjú asszony szűzen lépett a házasságba. A házasságkötés után a lány elhagyta a saját családját, a férjéhez költözött. Ennek általában a fiú anyja örült a legjobban, aki a menye személyében ingyen munkaerőt kapott. A menyecske ettől kezdve a férjének és az anyósának is engedelmességgel tartozott.

Szülni és válni

A muzulmánok szerint egy nő elsődleges feladata az életben, hogy gyereket szüljön. Egy muzulmán nő akkor vált igazán megbecsültté, ha fiút szült. Ha viszont nem sikerült gyermekkel megajándékoznia a férjét, akkor gyakran ő maga választotta ki az újabb feleséget az alsóbb rétegek közül. A második feleség gyakorlatilag szolgaként került a házhoz, és a gyerekét az első feleség úgy nevelte fel, mintha a sajátja lett volna.

Köztudott, hogy egy muzulmán férfinek négy felesége lehet, ám ennek megvoltak a feltételei. Például el kellett tartania az összes feleségét és a gyerekeiket is. A házasságtörést a Korán férfiak és nők esetében is keményen büntette, és a félrelépés tényét alaposan bizonyítani is kellett. A muzulmán szent iratok engedélyezik a válást is – férfinak-nőnek egyaránt. Egy nő például elvileg gond nélkül elválhatott, ha a férje rosszul bánt vele, esetleg elhanyagolta.

Hárem és fátyol

Kevesen tudják, de a Korán nem írta elő a nők lefátyolozását, sem pedig azt, hogy a külvilág elől elzárva éljenek a nők. Ezt a muzulmán szokást Mohamednek köszönhetik a nők, ugyanis a próféta a saját feleségeit egy függöny mögött tartotta, távol idegen férfiak tekintetétől. Az iszlám korai történetében nem is volt szokás a nők elzárása, hiszen a feleség ugyanúgy kivette a részét a munkából, mint a férfiak. A változás az Abbásszidák korában (8-13. század) következett be, amikor is a gazdagabb családokban megjelent a női lakrész, és a hölgyeknek többé nem kellett dolgozniuk. Ettől kezdve a nők kíséret nélkül nem hagyhatták el a házat, és akkor is csak bő, a testüket teljesen fedő ruházatban és fátyolban léphettek az utcára.

Készülj ONLINE az emelt töri érettségire!

Készülj VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL a töri érettségire!

Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességeket olvashatsz!

Forrás: Kéri Katalin: Holdarcú, karcsú ciprusok (Nők a középkori iszlámban)