Ettől illatoztak a magyar hölgyek
A nők évezredek óta tudják, hogyan kell az orruknál fogva vezetni a férfiakat. Így aztán nem csoda, hogy évezredes hagyománya van az illatszerek, parfümök készítésének. De vajon mitől illatoztak a 19-20. században a lányok, asszonyok?
Drogériák Pes-Budán
Már a szabadságharc előtt létezett Pesten a Váczi utcában szépészeti üzlet, ahol illatszereket, arckrémeket, bajuszra, szakállra való olajakat lehetett kapni. A reformkor hölgyei a korban oly divatos, Nemzeti illat nevű parfümöt használták, ami rózsa-, narancs-, szegfű-, levendula-, fahéj, bergamottolaj keverékéből állt.A sikkes asszonyok mindent illatosítottak magukon, amit csak lehetett. Szoknyájuk szélére kicsi illatzsákocskákat tűzdeltek, de bőségesen jutott az illatosított párnácskákból a szekrényekbe a ruhák, zsebkendők közé is.
A forradalmárok asszonyai azonban nem csak magukat, hanem a lakásaikat is illatosították saját készítésű potpourri keverékkel. Kis, díszes fajansz vagy porcelán edénykékbe helyezték a nyár folyamán összegyűjtött levendula, szegfű, rózsa és egyéb illatos virágok szirmait, rétegenként sót hintve közéjük, hogy a romlást megakadályozzák, a tetejére pedig pár csepp rózsa- vagy levendulaolajat öntöttek. Télen a kályhára helyezték az edénykét, és boldogan szippantották be a nyári kertek illatát.
A Monarchia illatai
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a közös piac lehetővé tette, hogy az osztrák, német illatszerek könnyen elérhetővé váljanak a magyar nők számára is. Az osztrák, német cégek Magyarországon is létesítettek telephelyeket, töltőüzemeket, és termékeik minden magyar drogériában kaphatóak voltak. De jelentős volt a francia illatszerek behozatala is.
A 19-20. század fordulóján a hölgyek leginkább a virágillatokat kedvelték: leginkább az ibolyát, a gyöngyvirágot, kisebb mértékben az orgonát, rózsát, szegfűt, tubarózsát, rezedát, akácot. Ekkoriban a virágoknak és az illatoknak jelentésük is volt.
A jázmin illattal a viselője azt üzente: dolgos, csendes, rendes lány vagyok. A birsalmavirág illata azt üzente: örökké élsz a szívemben, a fehér rózsa istenhozzádot jelentett, a tubarózsa pedig azt, hogy szívesen látlak. A nagyvilági hölgy azonban mósuszillatot viselt, a szellemes asszony kizárólag jázminillatot. A rózsaillat a fiatal hölgyeket illette, a narancsvirág a melankolikus hangulatúakat, heliotropot azonban kizárólag az özvegyek viselhettek. Az ibolya viszont illett mindenkihez.
Locsolókölni és karácsonyi parfüm
A drogisták és illatszerészek főidénye a húsvéti locsolkodás és a karácsony volt. A híres illatszer boltok és drogériák már hetekkel húsvét előtt töltögetni kezdték a kölnivizes üvegeket és a saját gyártmányú parfümöket. Ez utóbbiakat kicsiny 20-25 g-os üvegekbe töltötték, és egy koronáért árulták. Az üvegeken a cég saját címkéje virított, és fecskendődugóval is ellátták, így tették alkalmassá a locsolkodásra. Sőt, árusítottak ún. kölnivíz tablettát is, amelyet 2,5 dl vízben feloldva jó illatú locsolókölnivé lehetett alakítani. Persze az igazán gavallér fiatalembernek eszébe sem jutott ilyen hamissághoz folyamodni! Ők négy-öt kiváló minőségű parfümöt is megvettek, minden locsolásra egy üvegcsét szánva, mert a megkezdett üveget tiszteletük jeléül a meglocsolt hölgynek ajánlották fel.
A jó minőségű angol, francia parfümöknek karácsony előtt jött el a szezonja. Az illatszerészek nagy gondot fordítottak arra is, hogy vonzóvá tegyék ilyenkor a boltjuk kirakatát. Szappanokból, parfümökből, kölnikből, krémekből és idénynek megfelelően karácsonyi vagy húsvéti dekorációval tették vonzóvá a vásárlók számára a választékot.
Az első világháború kicsit keresztbe tett az illatszerek gyártásának és forgalmazásának is, hiszen leállt az “ellenséges” francia illóolajok és illatszerek behozatala. Meglepő azonban, hogy a Bremen nevű kereskedelmi tengeralattjárón Amerikából számos fontos élelmiszer mellett amerikai kozmetikumok és illatszerek is érkeztek a központi hatalmak országaiba.
Parfümbemutatók
A háború után aztán ismét beindul az illatszergyártás, és megjelennek az első hazai parfümök, amelyek bemutatója komoly társadalmi esemény volt. 1921-ben álltak elő a Lengyel testvérek a rejtélyes nevű Khyrmé illattal. A szervezők névre szóló meghívót küldtek a város rangos asszonyainak. A megnyitó napján az üzletből áradt az új illat, a háttérben egy zenekar muzsikált, és az illusztris vendégek között jelen volt Kodály Zoltán, Kosztolányi Dezsőné, Sándor Erzsi, és még jó néhány grófné és báróné is. A meghívott hölgyek mindegyike egy batikolt kendőbe csomagolt parfümöt kapott. A vendégek akkor lepődtek meg igazán, amikor meglátták, hogy a kendőjükbe a saját monogramjuk volt kibatikolva.
Az 1922-es budapesti árumintavásáron is megrendezték a parfümök kiállítását. A Lengyel testvérek ezúttal is kitettek magukért: kifinomult csomagolásban, ízlésesen mutatták be az új termékeket, amelyek többségének divatos, francia neve volt. Bár akadt köztük néhány magyar is, mint például a Hortobágyi széna vagy Bercsényi marsall rózsája…
Készülj velem az emelt töri érettségire ONLINE!
Készülj VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL A TÖRI ÉRETTSÉGIRE!
Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességet olvashatsz!
Forrás: Molnár Gézáné: A múlt illatai