Emelt Töri Érettségi

Az 5 leggyakoribb hiba, amit az esszéírás során elkövetnek a vizsgázók

Van néhány gyakori hiba, amit rendre, évről évre elkövetnek a vizsgázók a történelem írásbeli érettségi esszéfeladatiban. Azt tapasztalom, hogy hiába mondom el a saját diákjaimnak is újra meg újra, mire figyeljenek, az írásbeli vizsga izgalmában a legelemibb hibákat követik el.

1. Nem jól választanak feladatot.

Az esszéválasztásnak szigorú szabályai vannak, amelyek ráadásul fel is vannak tüntetve az írásbeli dolgozat második oldalán. Ami fontos: az idei vizsgán máshogy kell választanod esszéket mint a korábbi években. 6 esszé lehetőségből kell választanod egy rövid, egy hosszú és egy komplex esszét. Kicsit bonyolultan hangzik, de ha válaszolsz a feladatlap ellenőrző kérdéseire, akkor menni fog. Legalábbis ezt gondoljuk mi, vizsgáztatók. Ehhez képest mindig vannak olyan diákok, akik képtelenek helyesen választani. Ilyenkor kijavítunk minden esszét, és amire a legkevesebb pontot kapná a diák, azt nem vesszük figyelembe. De ez azért komoly pontveszteség. Tehát az első és legfontosabb szempont, hogy válassz figyelmesen!

2. Nem helyezi el térben és időben az eseményeket.

Ez a következő gyakori hiba. Csak úgy lógnak a levegőben az események. Különösen akkor, ha Magyarországról van szó. Persze egyértelmű mindenkinek, hogy Mátyás magyar király volt, de akkor is le kell írni az ország nevét, mert erre jár pont a megoldókulcs szerint. Ha Magyarországról van szó, minden esetben bele kell írnod, hogy melyik birodalomnak vagy hatalmi tömbnek volt része az ország az adott időszakban.

3. Nem a megadott feladatról ír.

A feladat értelmezésébe kicsi hiba csúszik. Mutatok egy példát: A feladat a második ipari forradalom korához kapcsolódik. (rövid) Tárja fel a források és ismeretei segítségével a monopóliumok létrejöttének okát, módját és következményeit a második ipari forradalom korában!

A vizsgázó odáig jut el, hogy a második ipari forradalomról kellene írnia valamit, de segéd fogalma sincs, hogy mik azok a monopóliumok, ezért aztán ír valamit a gyárakról, az autókról, repülőről, és dühösen látja a megtekintésen, hogy nulla pontot kapott az esszére. A megoldókulcs azt mondja, hogy ha a tanuló nem értette meg a feladatot, nem erről írt, akkor a feladatmegértés részpontszáma nulla, és az egész esszéje értékelhetetlen.

4. Olvashatatlanul ír.

Vizsgáztatói szempontból ez egy szörnyen bosszantó dolog. Amikor a javító tanár a százhuszadik dolgozatot olvassa, és elé kerül egy olvashatatlan, kusza dolgozat, az nagyon kiakasztó. Soha, senki nem fogja bevallani, de meggyőződésem, hogy ezek a dolgozatok kicsit alul pontozottak lesznek. És ha fellebbezel is, egyáltalán nem biztos, hogy a felüljavító tanárt nem fogja bosszantani az írásképed, és egyáltalán nem biztos, hogy megítéli a pluszpontokat. Még akkor sem, ha járna… Tehát: tiszteld meg azzal a javító tanárt, hogy lassan, szépen, olvashatóan írsz! Hidd el, ez mindkettőtök érdeke!

5. A vizsgázó nem tud forrást elemezni.

És meg sem próbálja, vagyis nem csinál semmit a forrásokkal, meg sem említi őket az esszéjében. Ha pedig hallott már róla, hogy a forrásokkal dolgozni kellene, az kimerül abban, hogy idézetként kiír belőle néhány mondatot, és azt gondolja, hogy ezzel ezt a szempontot kipipálta. Rövid esszé esetében ilyenkor ugrik 6 pont, hosszú esszé esetében 10 pont. Nincs mese, meg kell tanulni forrást elemezni! Ha szeretnéd megtanulni, hogyan írj tökéletes esszét, akkor olvasd el az Emelt töri ABC című e-bookot!