5 érdekesség Ferenc Józsefről, amiről a tankönyvek nem beszélnek
A tankönyvekben ritkán olvasunk arról, hogy hány kilót nyomott a felséges uralkodó, vagy milyen volt a személyisége, esetleg hova járt WC-re. Most egy kis kukkolásra hívlak az osztrák császári udvarba. Igaz kulisszatitkokba foglak beavatni!
1. A takarékos császár
Ferenc József kényszeresen takarékos volt: még a szőrét hullató borotvapamacsától is nehezen vált meg. A feldolgozott jelentések és iratok üresen maradt részeit gondosan levágta és félretette, hogy alkalomadtán felhasználhassa sürgöny vagy az udvari személyzetnek szóló utasítások megfogalmazásához. Hasonlóan nehezen vált meg egyes agyonhordott ruhadarabjaitól is: a ruhadarabjait rendszeresen újra meg újra megvarrták, stoppolták, átalakították. Ugyanakkor nagyvonalú és bőkezű volt, ha a császárné vagy a főhercegi házhoz tartozó rokonok adósságainak kiegyenlítéséről volt szó.
2. Ferenc József súlya
Az udvari lakájok szolgálati könyveiben a császári orvos utasítására rendszeresen rögzítették Ferenc József testsúlyát. A császár egy életen át megőrizte karcsú alakját, és a feljegyzésekből tudjuk, hogy 1907 és 1914 között szinte mindig 62 kilogrammot nyomott. Életlének utolsó két évében folyamatosan csökkent a súlya.
3. Ahová a király is gyalog jár
A Hofburg egészen a 19. századig változatlanul megőrizte a középkori berendezését. WC-k és fürdőszobák építésére sokáig senki nem gondolt. Ketterl udvari lakáj 1894-ben lépett az udvar szolgálatába, és elképedve állapította meg, hogy sem a Hofburgban, sem Schönbrunnban de még Bad Ischlben sem akadt egyetlen fürdőszoba sem a császári lakosztályokban. Erzsébet császárné azonban már a Hofburgba való beköltözése idején építtetett magának fürdőszobát és WC-t is, sőt Stefánia és Rudolf számára is természetes volt ez a luxus. Jóval később ugyan, de Ferenc József is kapott modern WC-t, ahová a hálószobájából egy kettős ajtón lehetett bejutni. Korábban a felséges császár exkluzív kivitelezésű szobaárnyékszéken végezte a dolgát. Ez mahagónifából készült, és porcelán éjjeliedénnyel “bélelték” ki. Még kis fogantyúval működtethető vízöblítőt is építettek bele. Emellett pedig továbbra is használtál az osztrák császári udvarban szokásos aranyozott peremmel és császári címerrel ékesített porcelán éjjeliedényeket.
4. A császár és a modern találmányok
Könnyű elképzelni, hogy a konzervatív uralkodót nagyon nehéz volt rávenni bármiféle modern vívmány használatára. Amikor a Hofburgba beszerelték a telefont, Ferenc József hozzá sem akart nyúlni, és csak lassan barátkozott meg a szerkezettel. Hasonlóan idegenkedett a Hofburgba beépített lift használatától is. Inkább saját felséges lábán közlekedett a lépcsőkön, nem volt hajlandó beszállni a felvonóba. A császári palotába bevezetett villanyvilágításra viszont fenemód büszke volt. A legtöbb új találmányt csak akkor volt hajlandó használni, amikor már látta, hogy a családjának nagy része szépen boldogul vele. Így aztán lassanként megismerkedett a fonográf és a ventilátor használatával is, sőt hosszas rábeszélésre még az autóba is hajlandó volt beülni.
5. A császár megmossa az aggok lábát
Ferenc József legfontosabba kötelességei között tartotta számon a nagycsütörtöki lábmosás szertartását. A bécsi szegényházból minden évben kiválogatták a város legidősebb, legszegényebb asszonyait és férfijait, akiknek a lábát a császár nagycsütörtökön megmosta. Az idős emberekről mértéket vettek, új ruhát, cipőt varrattak nekik, és természetesen alapos orvosi kivizsgáláson is átestek, nehogy megfertőzzék a császárt. A szertartás előtt megreggeliztették őket, mert tudták, hogy a császár és a főhercegek, főhercegnők által felszolgált többfogásos ebéden egy falat sem fog lecsúszni a torkukon. A színlelt ebéd után kezdődhetett a lábmosás szertartása. Az udvari szolgák lehúzták az aggok egyik lábáról a cipőt és a harisnyát, a térdükre fehér vásznat terítettek, majd a császár két prelátus segítségével térden csúszva egyik aggról a másikig haladt, és mindannyiuknak megmosta, megtörölte és csókkal illette a lábát. Mind a tizenkettőnek átnyújtott egy fehér színű bőrből készült és harminc ezüstkoronát tartalmazó zacskót. A szertartás után az idős embereket udvari kocsikon vitték haza. Amikor a császárné Bécsben tartózkodott nagycsütörtökön, ugyanezt a szertartást csinálta végig 12 idős asszonnyal.
Ahogy Ferenc József idősödött, egyre nagyobb erőfeszítésébe került a térden csúszás, így 1909-től elmaradt a lábmosás, de továbbra is megajándékoztak 12 agg férfit és nőt.
Készülj ONLINE az emelt töri érettségire!
Készülj VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL a töri érettségire!
Kövess a facebookon is, és biztosan nem maradsz le egyetlen érdekes bejegyzésről sem!
Cachee-Praschl – Bichler: Ferenc József magánélete