10 érdekesség, amit biztosan nem tudtál a magyar közlekedés történetéről
Gondoltál már arra, milyen lehetett a 20. század elején a még alig létező magyar utakon biciklizni, motorozni vagy autókázni? Vagy hogyan szereztek vezetői engedélyt az első autósok? Esetleg ismersz egy-két megmosolyogtató közlekedési szabályt a századelőről? Gyere, utazzunk egyet a századelőn!
Forrás: Fortepan
1. Amikor a biciklizést még iskolában tanították
A 19. század végi bringákon nem volt könnyű közlekedni. A nagy kerékpárgyártó cégek országszerte sorra nyitották a kereskedéseik mellett a kerékpáriskolákat is, ahol a vásárlókat némi fizetség ellenében rögtön megtanították biciklizni. Budapesten 1900-ban már tíz kerékpáriskola volt – elsősorban férfiak számára. A női bringázást nem csak egészségtelennek, hanem egyenesen szemérmetlennek és nőietlennek tartották, így számukra csak egyetlen iskola kínált zárt körű tanulási lehetőséget. A nőknek egyébként külön bringákat is gyártottak, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a kerék és a lánc nem csíphette be a hosszú szoknyákat.
2. A bicikliseket fenyegető veszélyek
A viszonylag gyorsan haladó kerékpárosokra több veszély is leselkedett. Az emberek veszélyesnek érezték egy bringa “nyaktörő” sebességét, így sokan ellenszenvvel tekintettek az új járműre. Ha egy kerékpáros vétlenül vagy véletlenül balesetet okozott, számíthatott az azonnali megtorlásra. 1899-ben például Kerepes község lakosai több esetben is megverték a falun – szerintük nagy sebességgel – átkerekező bicikliseket.
A kerékpárosokra leselkedő másik nagy veszélyforrást a tolvajok jelentették. A korabeli rendőrségi jegyzőkönyvek beszámoltak róla, hogy néha sikerült olyan tolvajt elfogni, aki 100-150 kerékpár ellopását vallotta be. A rendőrségi statisztikák szerint 1933-ban Magyarországon 17 200 bicikli ellopását jelentették be, és legalább ugyanennyien lehettek, akik a nyomozás sikertelenségében “bízva” be sem jelentették a járgányuk eltűnését.
Forrás: Fortepan
3. Az első motorversenyek
A gyorsaság szerelmesei igencsak megörültek az első motorkerékpárok megjelenésének, és rögtön versenyeket is szerveztek. A Magyar Motorkerékpár Szövetség 1906-ban rendezték az első országúti versenyt Budapest – Dunakeszi – Vác – Mácsa – Aszód – Gödöllő – Budapest vonalon. A szabályok 35 km/óra átlagsebességet írtak elő a 16 versenyző számára.
Forrás: Fortepan
4. Motorok a köz szolgálatában
A motorokat nagyon hamar beállították a köz szolgálatába. A rendőrség 1927-ben motoros osztagot állított fel, hogy ellenőrizze az utak megnövekedett forgalmát. A rendőrök nagy teljesítményű Indián motorjaikkal könnyen utolérhették a szabálytalankodó autóvezetőket. De hazai – Méray – motorkerékpárokat vásárolt a posta, a csendőrség, a tűzoltóság és a katonaság is. A tűzoltók részére speciális oldalkocsikat építettek, amelyekbe tűzoltó fecskendőket és szivattyút szereltek.
1939-ben a hadsereg bevonultatta a polgári használatban lévő motorkerékpárokat. A tulajdonosok többsége soha többet nem látta viszont a járművét.
Forrás: Fortepan
5. Ők voltak az első magyar gépkocsi-tulajdonosok
1895-ben Hatschek Béla optikus műszerész egy német gyártmányú Benz Velo gépkocsit vásárolt, ami 1,5 lóerős volt, és kb. 20 km/óra sebességgel tudott robogni. Állítólag sokat bosszankodott miatta, mert hozzáértő szakemberek és alkatrészek híján nehezen tudta javíttatni a járgányt. Az elsőségről nem sokkal maradt le a pezsgőgyáros Törley József, aki még ugyanebben az évben személygépkocsit és áruszállításra alkalmas tehergépkocsit vásárolt.
Forrás: Fortepan Leltári jelzet: MMKM_TEMGY_78_9
6. Az első közlekedési szabályok
Rudnay Béla, Budapest főkapitánya 17 pontos rendeletet adott ki, amely kimondta, hogy Budapest területén 1901 júniusától csak vizsgázott gépkocsi és sofőr közlekedhet. A rendelet előírta a járművek évenkénti kötelező műszaki vizsgáját. A rendelet szerint autók mindenütt közlekedhetnek, ahol fogatokkal közlekednek, ám sebességük nem haladhatja meg a lovas kocsik sebességét. A személykocsik a villamosvágányok mellett legfeljebb a villamos sebességével , szélesebb utcákon pedig maximum 15 km/óra sebességgel haladhattak. Az első vezetői vizsgát 1901 júniusában a Velodrom garázs előtt tartották, és a vizsgázók 16 lóerő alatti vagy feletti teljesítményű járműre kaptak jogosítványt. A kocsikat rendszámtáblával látták el, de a 13-as számot nem adták ki, nehogy szerencsétlenség érje a gazdáját. Az első évben 38 személyautó kapott forgalmit, és 49-en szereztek jogosítványt.
1910-ben újabb szabályokat vezettek be. Eszerint a történelmi Magyarország területét 15 gépjármű kerületre osztották fel, és az autókat kerületenként eltérő rendszámtáblával látták el. Az utakon négyféle (!) jelzőtáblát rendszeresítettek. A rendőrségen 1927-ben külön közlekedési osztályt hoztak létre, és még ugyanebben az évben állították fel a Körút és a Rákóczi út kereszteződésében az első “villanyrendőrt”, ami azt jelentette, hogy a szolgálatos rendőr egy hosszú bottal váltogatta a lámpa színeit.
7. Az első benzinkutak
A motorokat és az autókat valahogy el kellett látni üzemanyaggal, így nálunk is megnyíltak az első benzinkutak. A tankolás a következőképpen nézett ki: a benzinkút kézi hajtású szivattyújával a kútkezelő a kútoszlopban lévő két ötliteres üvegtartályba pumpálta az üzemanyagot. Amikor megtelt az egyik tartály, egy csap átállításával a másikat kezdték feltölteni, ezalatt az első tartályból a gépkocsi tankjába folyt a motalkó. Mivel a benzin importból származott, ezért a kormány úgy segített a dolgon, hogy adómentességgel támogatta a növényi alkoholok használatát. Vagyis az üzemanyag kezdetben 95% benzint és 5% alkoholt, később már 20% alkoholt tartalmazott. Ez a keverék volt a motalkó.
Ha az autós hosszabb túrára indult, igyekezett az útra szükséges üzemanyagot előre beszerezni, mert nem tudhatta, hogy hol és milyen minőségű benzint tankolhat. A Magyar Automobil Club 1906-ban megjelent évkönyve 64 töltőállomást sorolt fel a nagy Magyarország területén. A benzinkutakon kívül üzemanyagot a drogériákban, gyógyszertárakban és vegyeskereskedésekben is árusítottak.
Forrás: Fortepan
8. Veszélyesek-e az autók?
Ahogy növekedett az autók száma, úgy növekedett az ellenzőik tábora is. Leginkább a “nagy sebességgel” haladó gépjárművek fékezhetőségében kételkedtek. Hogy megnyugtassák őket, 1909-ben a Magyar Automobil Club fékezési versenyt rendezett autók és fogatok között. A verseny eredményeként kiderült, hogy a fogatok féktávolsága minden próbánál lényegesen nagyobb volt mint az autók féktávolsága.
Forrás: Fortepan – Nyugati (Berlini) tér lipótvárosi házai, előtérben a Budapest-Újpesti Személyszállítási Rt. (BUSZ Rt.) autóbusza.
9. Az első autóbuszjáratok
Az autók megjelenése után nem kellett sokat várni az első hazai autóbuszok megjelenésére. 1912-ben hozták létre a Röck-Csonka autóbuszt, amelyek nyáron emeletes, nyitott, télen egyszintes zárt karosszériával közlekedtek. A helyi járatú autóbusz-közlekedést a legtöbb helyen magánvállalkozók indították meg, általában egy-két jármú működtetésével. Az 1920-as évek elején így indult meg az autóbusz járat a Svábhegy és a János-hegy között. 1913-ban a posta indította meg az első távolsági járatokat. Csonka János tervei alapján készült sötétzöld autóbuszokat vásároltak, amelyek a dalmát tengerparton, a Felvidéken és Erdélyben szállították az utasokat. 1915-ben pedig a budapesti városi tanács indította meg az első menetrend szerint közlekedő járatait az Andrássy úton két busszal.
Forrás: Fortepan – Helyszín: Arad
10. Az első magyar autóutak
A motorizált járművek szilárd, jó minőségű utakat igényeltek. Elkezdődött tehát az utak felújítása, új utak építése. 1924-28 között több mint 3 ezer km utat láttak el új burkolattal. Ekkoriban épült a 163 km-es balatoni körút, a Putnok-Aggtelek, Lillafüred-Eger, Baja-Szeged útszakasz is. Az 1929-es nagy gazdasági világválság ideje alatt a munkanélküliség csökkentésére nálunk is megélénkült az útépítés. 1934-ben osztályozták az ország úthálózatát, és egy-, két- vagy háromjegyű számmal láttál el őket. A Budapesttől sugárirányban induló főútvonalakat 1-8-ig tartó, az óramutató járásával megegyező irányban számozták. Az 1-es számot a Budapest-Bécs főútvonal kapta.
Forrás: Így utaztunk anno
Készülj ONLINE az EMELT TÖRI érettségire!
Készülj VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL a KÖZÉP SZINTŰ TÖRI érettségire!